Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről

kiilömböző belrészek megválasztott állapotja. Nyílás nélkül lévő tömlőkként jelennek ők meg, honnan sem edényeket, sem idegeket nem hocsájtnak magokon által, hanem ezeket környelik, és hüvelyeket készítnek.

III. A rostos hártyák tulajdon érméczes rostokból származnak *, ide tartoznak a csont - , és tülkhártya, a szivacsos testeknek külső, és a vesék tulajdon hár- tyáji, ügy az íztokok, a kemény agy kér, meg azon hüvelyek, melyek az inakat, és izmokat húzzák be, végre az inak, és a bőnyék.

A rosthártyák lapjai fényesek, belső fölületök gyakran a savós hártyával egyesül p. o. a szívburokban, a kemény kérben, és az íz tok okban; birnak ugyan kissebb edényekkel, de idegekkel éppen nem.

A hirtelen reájok ható külső erőszakoknak ugyan szembetünőleg , de a lialkal mánkálódó belsőknek csak kevésbé állnak ellent. Csak nem mindannyin tömlő* két képeinek, melyekben más részek tartatnak; li- kakkal is birnak, melyeken által edények, és idegek hatnak.

Onnét, hogy több hártyák külömböző helyeken egymással öszvekoezódni tapasztaltainak, a hártyák folytatásainál szólló tanílmányt állították föl, sölt annyira mentek, hogy minden egyébb hártyákat egyetlen egyből, t. i. a rostos agykérbűl véltek eredni» Az ugyan igaz, hogy sok hártyák igen elterjednek, és messzire folytatódnak, a mint a has - és melhártyá- nál lehet látni: de ezen tanítmány mégis kicsapongó ; mert több hártyák egymással csak határosak, a kivűl, hogy egymás folytatásai volnának , p. o. a bélcsatornának belső takonyhártyája a külső bőrrel a seggnél csak ütődik, nem pedig köttetik öszve, úgy a méhhü- velynél, az orrnál, és a szájnál is.

7. §. A csőn trendszer általánosan.

A csontok a testnek legkeményebb, és legme- rőbb átláthatatlan, sárgás - fehér szinű részei, melyek

egyszerű rendszereiről. It