Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről

ELSŐ OSZTÁLY.

AZ EMBERI TEST EGYSZERŰ RENDSZEREIRŐL.

4. §. A /*,pst ált alán o s a n.

A z emberi test merő részei rostokbúl állnak. Mindenütt találni őket, még az agy, gerinczagy , és a jéglencsében is. Ok tehát az életmívezettségnek közönséges alapjai. A rostok öszveiitődésébül a testben két sorbeli életmívek erednek. Az első sor az egyszerűke t foglalja magában, a sejtszövetet, a hártyát, a csontot, az izomrostot, az edényt, és az ideget. Ezen életmí- veknek mindenike alkotásában, és élő tehetségében mindenképp egyfajn, de a többitűl ezekre nézve még is igen kűlömböző. A midőn ezen eredeti részek egyesülnek, a második sor áll elő, mely az Öszvetctt éieL— míveket foglalja magában, melyek gyurmáját térim- bélnek (Parenchyma) nevezik.

5. §. A sejtszövet.

A sejtszövet fehér, lágy szálak , és levclcsék ösz- vetorlódásaibúl származik , melyek egymást kűlömböző irányban vágják által, és magok közt hézagokat hagynak, melyek részint zsírt, részint savős nedveket foglalnak magokban.

A sejtszövet másképp takonyszövetnek is mondatik; mely nevezet talán nem a’ legjobb j mivel könnyen azon csalfa gondolatra vezethet, hogy a sejtszövet takonybúi áll. Hiszen a takony némely hártyáknak tulajdon terménye-, tulajdon kivetendő anyag, a’ sejt —vagy uyirkszövet pedig ellenben a ver hegedéi