Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)
Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről
8 Az emberi test kény nyirkjábúl ered, és életmívezett. A külömbséget még azon környűlállás is mutatja, bogy olykor egészen új sejtszövet támad ott, hol az előtt soha se volt, avagy hogy ha elveszett, ismét helyrepótolódik. Az életmíveJcre nézve a sejtszövet kétféle; vagy csak magában álló, mely egyedül az életmíveket fedezi , s ezeknek szálagúl szolgál, hogy helyezetöket bizonyossá tegye , némely helyen az életmívek tulajdon idomját vészi magára, p. o. az ondóhólyagcsáknál, a hurkabillentyűnél, s a t.; vagy pedig az életmív belsejébe hat, s annak egy részét segíti készítni, ily— ként találjuk őt-a bek'észek térimbélében, a csontokban. A sejtszövet nem mindenütt egyfajú; némely helyeken a sejtek tágak, nagyok, és közönségesen sok zsírt foglalnak magokban p. o. a vesék körűi, a hónaljban , a nagy izmok közt; más helyeken kissebbek, főképp ott, hol a sejtszövet az életmívekbe hat, a midőn savós nedvességeket tartanak magokban; végre más helyeken egészen elenyésznek, és hártyaféle részeket képeinek. A sejtek mindannyin öszveftiggésben vannak egymás közt a fejtül egész a talpig iígy% hogy a lég, és más idegen testek egy részből a másikba költözhetnek , a mit számtalan tapasztalások bizonyít- nak. A sejtszövet alkotását tekintvén , a vékony fehér levelcsékbe finom szálakat veszünk észre futni, melyek hihetőleg kigőzölő, és beszívó edények. Az elsők, melyek finom befecskendezések által tétethetnek látszatokká, a hajszáledények seregéhöz tartoznak. Az utolsókat nem lehet előállítni, de több tünemények arra mutatnak, hogy a sejtszövetben szívó edények vannak , úgy a természetes rendes főiszívás, úgy a sejtekbe kiöntődött vérnek, genynek, víznek gyors fölvétele, és elenyészése bizonyítják azt.
