Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
71 rendszerint láz is kiséri a fenti tüneteket. Ugyanígy tegyünk akkor, ha a hasfájások főleg a has jobbfelére szorítkoznak, hányással vagy hányási ingerrel járnak és a gyermeknek hőemelkedése is van. Gyermekek által a hasban jelzett fájdalmak nem utalnak minden esetben a hasban székelő betegségre, sokszor mellkasi szervi betegségek kíséretében vannak hasfájdalmak. Orvos hivatott a tény mibenlétének megállapítására. A köztudatLan élő dolog, hogy izzadás gyengeségnek vagy betegségnek a jele és ezért a szülők aggodalommal szokták látni gyermeküknél a szokványos izzadást. Alkatilag egyik gyermek könnyebben, másik nehezebben izzad, már ezért is az izzadás foka nem jelzi egyúttal a gyengeségnek vagy betegségnek a fokát, mely az izzadást maga után vonja. Csecsemőkorban az izzadás legtöbbször angolkóros jelenség. A táplálásnak minősége, a fogyasztott folyadékmennyiség is befolyásolja az izzadást. A fiatal gyermekkorban gyakori jelenség az éjszaka első felére eső izzadás, ezt különösen olyan gyermekeknél észleljük, kiknek orrlégzése akadályozott és akik ennek következtében vérszegények. Betegség folyamán legyengült gyermekek egy ideig bőven izzadnak és izzadnak valamely idült bántalom folytán leromlott gyermekek. A tenyereknek, hónaljaknak, talpaknak izza- dása, a verejtéknek némely esetben kellemetlen szaga, alkati jelenségek. Heveny fertőzéses betegségekre utaló jelenségek. * Mielőtt ezen jelenségek ismertetésébe fognék, arra akarom figyelmeztetni a szülőket és mindazokat, kik gyermekeket gondoznak, hogy beteggé lett gyermeket, tekintet nélkül arra, hogy betegsége minő természetű lehet, el kell különíteni, úgy hogy vele egészséges gyermek ne érintkezhessék. Ne legyünk könnyelműek az elkülönítés terén és ne essünk baktériumiszonyba sem. Mint minden dolgot, ezt is okosan, higgadtan kell megfogni. Legyünk tisztában azzal, hogy bármelyik fertőzéses betegségről legyen is szó, leginkább közvetlenül a beteg fertőz; fertőz pedig váladékával (száj, orr és sebek) és ürülékeivel (bélsár és vizelet; fertőzhet mindazzal, ami a váladékokkal és ürülékekkel szennyeződhetett. A levegő 3 méterrel a betegen túl csak némely betegségnél fertőz. Ha ezeket szigorúan figyelembe vesz- szük, akkor már tudunk is kellőképen védekezni és tudjuk, hogy a beteggel miként szabad érintkeznünk, ha egy harmadik személynek megóvásáról van szó, vagyis ha azt akarjuk, hogy mi, akik a beteggel érintkezésben vagyunk, a betegséget másra át ne vigyük. Ami fertőzőbeteggel való érintkezést illeti, a mi személyünkre vonatkozólag tudnunk kell, hogy a legtöbb fertőzés a szájon át és orron keresztül történik, kevesebbszer fertőz valamely betegség a bőr sérülésein keresztül. Ne hajoljunk a beteghez úgy, hogy ennek lehelete orrunkba vagy szájunkba juthasson, ne csókoljuk a beteget és a beteg gyermek ne csókolja gondozóját. A beteg orr-, szájváladéka, ürülékei ne szennyezhessék ruháinkat, biztonság kedvéért fedjük ezeket egy vászonkabáttal vagy köténnyel s. t. e. f., melyet a betegszoba elhagyásakor levetünk. A beteggel való foglalkozás után mossunk mindig kezet. Ily módon másokat egyáltalán nem fogunk veszélyeztetni, magunkat is legjobban meg tudjuk óvni. Vannak fertőzéses betegségek, melyeknek csirái fertőzésreképes formában a beteget környező levegővel zárt helyiségben több méter távolságra is eljutnak; ilyenek a kanyaró, az influenza, a valódi himlő; más betegségek kórokozói, ha a levegőbe jutnak is, már kisebb távolságban leülepednek és hatásosságukból veszítenek; ilyenek a szamárköhögés, a vörheny, a bárányhimlő; és vannak olyan fertőzéses betegségek, melyek csak a beteggel való közvetlen érintkezés vagy a beteg által szennyezett tárgyak utján fertőznek, ilyenek a difteria, az orbánc, a tífusz, a kolera, a vérhas, a mumpsz. Végül vannak
