Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)

Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek

71 rendszerint láz is kiséri a fenti tüneteket. Ugyanígy tegyünk akkor, ha a hasfájások főleg a has jobbfelére szorítkoznak, hányással vagy hányási ingerrel járnak és a gyermeknek hőemelkedése is van. Gyermekek által a hasban jelzett fájdalmak nem utalnak minden eset­ben a hasban székelő betegségre, sokszor mellkasi szervi betegségek kísére­tében vannak hasfájdalmak. Orvos hivatott a tény mibenlétének megálla­pítására. A köztudatLan élő dolog, hogy izzadás gyengeségnek vagy betegség­nek a jele és ezért a szülők aggodalommal szokták látni gyermeküknél a szokványos izzadást. Alkatilag egyik gyermek könnyebben, másik nehe­zebben izzad, már ezért is az izzadás foka nem jelzi egyúttal a gyengeség­nek vagy betegségnek a fokát, mely az izzadást maga után vonja. Csecsemő­korban az izzadás legtöbbször angolkóros jelenség. A táplálásnak minősége, a fogyasztott folyadékmennyiség is befolyásolja az izzadást. A fiatal gyer­mekkorban gyakori jelenség az éjszaka első felére eső izzadás, ezt külö­nösen olyan gyermekeknél észleljük, kiknek orrlégzése akadályozott és akik ennek következtében vérszegények. Betegség folyamán legyengült gyermekek egy ideig bőven izzadnak és izzadnak valamely idült bántalom folytán leromlott gyermekek. A tenyereknek, hónaljaknak, talpaknak izza- dása, a verejtéknek némely esetben kellemetlen szaga, alkati jelenségek. Heveny fertőzéses betegségekre utaló jelenségek. * Mielőtt ezen jelenségek ismertetésébe fognék, arra akarom figyelmez­tetni a szülőket és mindazokat, kik gyermekeket gondoznak, hogy beteggé lett gyermeket, tekintet nélkül arra, hogy betegsége minő természetű lehet, el kell különíteni, úgy hogy vele egészséges gyermek ne érintkezhessék. Ne legyünk könnyelműek az elkülönítés terén és ne essünk baktériumiszonyba sem. Mint minden dolgot, ezt is okosan, higgadtan kell megfogni. Legyünk tisztában azzal, hogy bármelyik fertőzéses betegségről legyen is szó, leg­inkább közvetlenül a beteg fertőz; fertőz pedig váladékával (száj, orr és sebek) és ürülékeivel (bélsár és vizelet; fertőzhet mindazzal, ami a vála­dékokkal és ürülékekkel szennyeződhetett. A levegő 3 méterrel a betegen túl csak némely betegségnél fertőz. Ha ezeket szigorúan figyelembe vesz- szük, akkor már tudunk is kellőképen védekezni és tudjuk, hogy a beteggel miként szabad érintkeznünk, ha egy harmadik személynek megóvásáról van szó, vagyis ha azt akarjuk, hogy mi, akik a beteggel érintkezésben va­gyunk, a betegséget másra át ne vigyük. Ami fertőzőbeteggel való érint­kezést illeti, a mi személyünkre vonatkozólag tudnunk kell, hogy a legtöbb fertőzés a szájon át és orron keresztül történik, kevesebbszer fertőz vala­mely betegség a bőr sérülésein keresztül. Ne hajoljunk a beteghez úgy, hogy ennek lehelete orrunkba vagy szájunkba juthasson, ne csókoljuk a beteget és a beteg gyermek ne csókolja gondozóját. A beteg orr-, szájváladéka, ürü­lékei ne szennyezhessék ruháinkat, biztonság kedvéért fedjük ezeket egy vászonkabáttal vagy köténnyel s. t. e. f., melyet a betegszoba el­hagyásakor levetünk. A beteggel való foglalkozás után mossunk mindig kezet. Ily módon másokat egyáltalán nem fogunk veszé­lyeztetni, magunkat is legjobban meg tudjuk óvni. Vannak fertőzéses betegségek, melyeknek csirái fertőzésreképes formában a beteget környező levegővel zárt helyiségben több méter távolságra is eljutnak; ilyenek a ka­nyaró, az influenza, a valódi himlő; más betegségek kórokozói, ha a leve­gőbe jutnak is, már kisebb távolságban leülepednek és hatásosságukból ve­szítenek; ilyenek a szamárköhögés, a vörheny, a bárányhimlő; és vannak olyan fertőzéses betegségek, melyek csak a beteggel való közvetlen érint­kezés vagy a beteg által szennyezett tárgyak utján fertőznek, ilyenek a difteria, az orbánc, a tífusz, a kolera, a vérhas, a mumpsz. Végül vannak

Next

/
Thumbnails
Contents