Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
72 olyan fertőzéses betegségek, melyekkel való fertőzést egy közvetítő gazda létesíti, ilyen a kiütéses tífusz, melynél főképen a ruhatetü viszi át a fertőzést és ha a beteget tetveitől gondosan és teljesen tisztítottuk, akkor a vele való érintkezés veszélytelen. Maláriás beteggel is szabadon lehet érintkezni, egy szunyogfajta (anopheles) közvetíti a fertőzést. A fertőző betegségből gyógyult egyén annyi ideig fertőz, ameddig a betegséget okozó bakterimok rajta vagy szervezetében életképesen megvannak. A gyógyulás még nem jelenti minden betegségnél a fertőző képességnek megszűnését. Kanyarónál pl. a fertőző képességnek a gyógyulást megelőzőleg megszűnik, akkor, amikor a beteg láztalanná lesz. Bárányhimlős beteg akkor veszíti fertőző képességét, amikor testéről minden pörk lehullott. Orbáncos beteg akkor veszélytelen, amikor a beteg bőrterület hámlása befejeződött. Vörhenybetegnek fertőző voltát határolni nem tudjuk, annyi bizonyos, hogy a hámlás befejeződése nem jelenti föltétlenül fertőző voltá nak megszűnését, száj- és orrváladéka még heteken keresztül tovább fertőzhet, némely esetben a hámlást megelőzően veszélytelenné lehet. Tifuszos vagy kolerás vagy diftériás beteg gyógyulása után addig fertőz, ameddig ürülékeiből vagy váladékaiból a kórtokozó baktérium kimutatható. Ezekután bizonyos tünetek ismertetésére térek át, melyek alapján a szülő vagy gondozó gyanút foghat arra vonatkozólag, hogy gyermeke szenved-e valamelyes fertőzéses betegségben vagy nincs-e nála ilyen készülőben. Fontos ez egyrészt magának a gyermeknek további egészsége érdekében, mert ha a szülő maga vagy még inkább orvosának közbejöttével korán ismer fel valamilyen bajt, úgy ez ilyenkor rendszerint sokkal könnyebben és sikeresebben befolyásolható; de fontos ez másrészt mások gyermekeinek szempontjából; mert ha minden anya úgy gondolkodnék, hogy vigyázok gyermekemre, de épp úgy másokéra, akkor sokkalta kevesebb bajjal kellene megküzdenünk. Ne kicsinyeljünk semmiféle kóros tünetet, igyekezzünk megismerni igazi jelentőségét, de tegyük ezt úgy, hogy a gyermek erről alig vegyen tudomást. A gyermek kedvetlenebb vagy élénkebb a megszokottnál, kipirultabb vagy halaványabb, étvágya is talán más, ezek eléggé indokolják a hőmérsék vizsgálatát, melegebb bőr, szaporább légzés láz mellett szólnak. Hirtelen magasabb láz, tüsszögés, köhögés, torokfájás, rekedtség, fertőzéses orr- és garat- gége-megbetegedésre vallanak. Nézzük meg jól a torkot, nincs-e ott szokatlan lepedék, mely esetben sürgetni ajánlatos az orvos segítségét. Napról-napra fokozódó nátha, fokozódó láz, rekedtes, száraz, kínzó köhögés, kanyaró fejlődésének lehetőségére hívják fel a figyelmet, — orvos ilyenkor már biztos véleményt mondhat legtöbbször a száj nyálkahártyáján vagy egyebütt kifejlődött jelenségek alapján. Kanyaró mindenkor napokon keresztül fejlődő betegség, az első napokban egyszerű hurutos megbetegedés képében. Nátha, szemkötő- hártyahurut és köhögés nélkül kanyaró nincs. Kiütés, mely ilyen jelenségek nélkül keletkezik, nem lehet kanyaró. Tudván azt, hogy hurutos jelenségek emelkedő lázzal kanyaró előjelei lehetnek, ne legyünk könnyelműek sem saját, sem mások gyermekeivel szemben és tartsuk a beteget megfigyelés alatt oly módon, hogy másokkal való érintkezését megakadályozzuk. Kanyaróval való fertőzés veszélyében volt gyermeket, ha gyenge, beteges, kicsiny ellentállóképességü, védoltathatjuk kezelőorvosunk által. Különös előjelek nélkül az arcban, a homlokon is kezdődő, csakhamar az egész testen kifejlődő apró, kerek foltocskákból álló, rózsaszínű kiütés, mérsékelt hőemelkedéssel, a nyirokmirigyeknek kisebb- vagy nagyobbfoku duzzanatával rózsás kiütésnek felelhetne meg; orvos állapítsa meg, hogy nem mástermészetü-e a betegség.
