Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
70 Náthás gyermeket sohase tanítsuk arra, hogy az orrát erősen fújja. Fújhatja úgy, hogy az egyik ormyilását szabadon hagyja és száját is nyitja. Orrát ne törölje úgy, hogy mindkét orrnyilását befogva hajtsa a levegőt fülébe, hanem törölje előbb egyik orrnyilását, azután a másikat; ilyen módon kerülhető el a garatváladéknak művi beszoritása az u. n Eustach kürtbe (vezeték a garatból a fülbe), ami középfüllob keltéséhez vezethet. Fülfájás rendszerint náthához társul, bármily természetű legyen is a nátha. Fülfájás nem jelent ugyan föltétlenül középfül-megbetegedést, de hogy nem az-e, azt orvos tudja megállapítani. Tűrhetetlen fülfájás ellen, addig, mig az orvos nem rendelkezik, jó a nedves vagy száraz meleg (só vagy korpa) kötés. Köhögés, nagyon változatos jelenség; már elnevezés szerint is sokféle: köhintés, köhécselés, izgatott köhögés, száraz köhögés, nedves, laza köhögés, ugató-köhögés, görcsös köhögés, érces köhögés, rekedt köhögés, fájdalmas köhögés. Egyénenként azután gyérebb vagy gyakoribb, hangosabb vagy halkabb, többé vagy kevésbé bántó, illetve a közérzetet zavaró jelenség. Az elmondottak alapján jellemezzük orvosunknak a tapasztalt köhögést, őneki becses támpontot nyújthat a diagnózis megejtéséhez Itt csak a rekedt, ugatásszerü köhögésre akarok részletesebben kitérni; az ilyen köhögés, ha legfeljebb csekély nátha kíséretében, de különben teljes jóllét közepette, hirtelen, álomból felriadva támad, akkor bármilyen ijesztő, mégsem veszedelmes álkruptól támad, megerősíti ezt az, ha a gyermek ilyen köhögés mellett hangot tud adni, akár sírással, akár beszéd utján. Igazi difteriás krup mellett szól, ha a rekedtség és ugató-köhögés nem támadt egészen hirtelen módon, hanem állandóan fokozódik és emellett a sirási és beszédhang is rekedt. Ilyenkor ne késlekedjünk, kérjünk azonnal orvosi segélyt. Ma, amikor a difteriának biztos gyógyszere a kezünkben van, ez még fontosabb, mert ezen gyógyszer csak akkor biztos hatású, ha elég korán kerül alkalmazásba. A váladékot, melyet a gyermek ugyan felköhög, nem szokta egyszersmind kiköpni, erre felszólításra sem képes, csak a köhögésnek egy bizonyos féleségénél, a szamárköhögésnél szokta ezt megtenni, persze kivételek vannak, ezért csak orvos tegyen kórismét, másrészt azon sohase akadjunk fenn aggodalmaskadással, hogy a gyermek a felköhögött váladékot lenyeli. Gyakran hallottam fiatal gyermek szüleitől is telve rémülettel, hogy gyermekük vért köpött, ilyenkor mindig tüdővérzésre gondolnak. Legritkább esetben észlelhető 12 éven aluli tüdővérzés, rendszerint az orrból a garatba jutott vért köhögi ki vagy hányja ki a gyermek, ha a vért lenyelte. Nem szabad tehát megrémülni, hanem nyugtassuk inkább meg a vérző gyermeket, nézzünk nyugodtan annak utána, hogy nem vér- zik-e az orrából és értesítsük orvosunkat. Hasfájdalmak a csecsemőkortól kezdve igen gyakoriak. Az enni nem akaró, fokozott idegingerlékenységet mutató gyermekeknél megszokott jelenség; a fájdalmat a köldök helyén jelzik, rövidtartalmuak, az étkezések alatt vagy után jelentkeznek, néha azoktól függetlenül. Görcsös hasfájdalmak, az előbbieknél jóval hevesebbek, jelentkeznek emésztési zavaroknál, bélmegbetegedéseknél vagy bélférgek esetében. Gondos anya figyelemmel kiséri gyermekének ürülékét és ha ezt teszi, akkor esetleges bélférgek figyelmét elkerülni nem fogja. Pillanatnyilag, mig orvos segítségét nem kapjuk, bél-, illetve hasfájdalmak ellen meleg borogatásokat tehetünk és bélbeöntést is adhatunk 100 gr. langyos kamillateával. Ha a hasfájások igen hevesek, hányással is járnak, vagy megtörténnék, hogy a betegtől sem szelek, sem bélsár nem akar távozni, vagy csak vör- henyes bélsár ürül, akkor ne késlekedjünk az orvos értesítésével; ilyen esetekben nem meleg, hanem inkább hideg borogatásokat alkalmazunk,
