Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
69 való megundorodás; figyeljük meg a hányadékot, esetleg őrizzük meg kiszáradás nélkül, hogy szükség esetén az orvosnak megmutathassuk. Jegyezzük meg, nem ismétlődött-e a hányás, jár-e egyéb tünetekkel, mint fej- vagy gyomor- vagy hasfájás, kiséri-e láz vagy nem. Mindezekről tudjunk beszámolni a gyermekhez hivott orvosnak; addig pedig, amig az orvos megérkezik, pihentessük a gyermeket, fektessük is le, ha bágyadt vagy lázas, ne adjunk neki enni, adjunk csak kortyonként italt; a hasra, illetve a gyomortájra hideg vagy meleg borogatást rakhatunk aszerint, amint a beteg egyiket vagy másikat jobban sziveli, láz esetében inkább hidegvizes borogatásokat rakjunk. Nyálazás, a szájnyálkahártyának hurutos vagy lobos állapotára utal, ilyen kiséri gyakran a fogzást. Ha bűzös lehelet is észlelhető, akkor fekély- ződő szájlobra következtethetünk. A száj tisztántartását elhanyagolni nem szabad, kérjünk orvosi beavatkozást és ne mulasszuk el a fogkefének gondos dezinficiálását minden használat után (kai. hypermanganoldattal, vagy 3% hydrogen hyperoxiddal). Hasmenés, úgy mint a csecsemőnél, lehet mérgezéses eredetű (túlterhelés, szervetlen vagy szerves anyaggal való mérgezés) vagy fertőzéses, amikor a bélhuzam valamelyik részében lobosodás támad és végül lehet egyszerűen ideges jelenség is. Mindenesetre tudjunk számot adni orvosunknak arról, hogy a gyermek milyen körülmények között kapta a hasmenést, mit evett visszamenőleg legalább 1—2 nappal előbb. Az ürüléket a lehetőségig őrizzük meg, hogy azt megmutathassuk, hőmérőzziik meg a gyermeket és étkezésében szorítsuk zsirtalan, hústalan, tejszegény folyadékra addig is, mig az orvos egyebet is nem engedélyez. Hasmenéssel esetleg kapcsolatos bél-, illetve hasfájások csillapítása céljából meleg borogatást tehetünk a hasra, vagy 1—2 deciliter 37° C hőmérsékü kamillateával vagy keményitőoldattal beöntést csinálhatunk; az ilyen beavatkozás gyors enyhülést hozhat, kárt nem csinálhat; belső szerekkel, mig az orvos azt el nem rendeli, ne próbálkozzunk, szeszesitalt se adjunk. Gyakori panasz okát képezi a renyhe bélműködés, vagyis székrekedés, vagy az ürülésnek elmaradása egy-több napon keresztül. Ezen rendetlenségeknek külömböző oka lehet, eszerint a rendezés módja sem egyforma. Legtöbbször mégis a táplálkozás minőségében és a nem rendszeres életmódban van a hiba. Ilyen esetekben a diétát kell rendezni, súlyt helyezvén sok gyümölcsre és főzelékre és mindennapos üriilést kell elérni tudni, ha másként nem, úgy kis beöntéssel, vagy glicerinkuppal. Ott, ahol a hasfal gyenge, tornát és masszázst kell rendszeresíteni. Váladék a szemrésben, sárgás vagy szürkés, a szemhéjszéleket összetapaszthatja a szemhéjak duzzanatával vagy enélkül, a szem kötőhártyájának hurutját vagy lobosodását jelenti; ne késlekedjünk orvosnak megmutatni, addig is langyos kamillateával szorgalmasan mosható a szem, a gyermeket fektessük a fájós szem oldalára, nehogy ennek váladéka az ép szembe jusson. A kendő, mellyel a beteg szemet borogatjuk vagy fedjük, ne jusson az ép szemhez. Nátha, különösen a városi gyermekeknél, igen gyakori, némelyiknél állandó. Figyeljük a váladék minőségét és szagát. Vörhenyes, véresen fes- tenyzet zavaros savós váladék orrdiftériától lehet, ennek lefolyása lappangó, hosszas lehet kellemetlenebb jelenségek nélkül. Pörkökké beszáradó váladék orrpiszkáláshoz vezet, az orrnyálkahártya gyakran fekélyes, a lehelet bűzössé válhat, megtűrni nem szabad. Orrvérzés leggyakrabban az előbb említett előzményekre vezethető vissza; legjobb módja a csillapításnak az, hogy frissen mosott kézzel steril vattából mintegy kisujjvastagságu 3—4 cm. hosszú tampont sodrunk és ezt az orrnyilásba helyezve hátra a nyakszirt irányába egész hosszában betoljuk és az orrjáratban hagyjuk.
