Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
52 idényben édes zöldpaprikát, jól megtisztitott puha hónapos retket vajaskenyerére bátran tehetünk. Minden nyers tápláléknál fordítsunk nagy gondot arra, hogy tiszta legyen. A táplálkozás mellett elsőrangú fontosságú még ebben a korban, hogy a gyermek igen sokat pihenjen, legalább 14—12 órát alvással kell eltölte- nie. Az éjszakája legyen 10 óra tartamú, nappalra esik a pihenés többi órája. Tekintettel arra, hogy az éjszakai szakadatlan nyugalom a csecsemőkorhoz képest megnyúlik, az étkezések időköze módosul; nem kell mindegyik közé négyórás pihenőt iktatni, az első két étkezés köze két és fél— három óra lehet, aszerint, hogy a gyermek hány órakor szokott ébredni és hány órakor van az ebédje, ezt legalább három és félórás táplálékmentes időköznek kell megelőzni, a délutáni uzsonnáig három óra teljék el és innen vacsorájáig ismét három—három és fél óra. E helyen kell megjegyeznem, hogy a gyermek helyes életrendje és normális táplálkozása megkívánja, hogy este 8 órakor, legkésőbb 9-kor aludjon. Akkor is szívesen teszi ezt a gyermek, ha ebéd után egy—egy és fél órát aludt, feltéve, hogy gondunk van arra, hogy a gyermek minél több időt töltsön a szabadban, kellő mozgási lehetőséget engedünk neki és tornáztatjuk is. Ezzel szemben ne meséljünk neki uj, őt izgató dolgokat, különösen a délutáni és esti órákban. A munkájából este hazatérő apa ne legyen any- nyira önző, hogy akkor akarja magát kárpótolni a mulasztásért, mely azzal érte, hogy gyermekét egész napon át nem hallhatta, ne kelljen a gyermeknek ilyenkor mindazt produkálni, amit aznap tanult. Az esti ugrándozások, megnevettetések stb. slb. nem hagyják idejében elaludni a gyermeket, éjszakai álmában is felriasztják és reggel késésekkel ébred, ami azután még táplálkozásának rendjében is károsan megzavarja és végeredményben étvágya fog megromlani. Szabad levegő, fürdés. A szabad levegőn való tartózkodásra minden korú gyermeknél igen nagy súlyt kell helyezni. Hároméves koráig gyalogsétára nem igen mehet, kocsiban kell tehát jólevegőjü helyre vinni, kocsiban marad a téli hideg időben, kivesszük a kocsiból és ugrálni, futkosni engedjük, ha nincs oly hideg, hogy a talajról felfázhatna. Ide-oda való futkosás, ugrándozás az egészséges gyermeket nem fárasztja, ellenben még hároméves koron túl is fárasztja a gyermeket az egyenletes séta, ezért hatéves korig félórás sétautakkal elégedjünk meg, megfelelő pihentetés után az ilyenek többször meg- ismételhetők 24 órában. Mihelyt a gyermek járni kezd figyeljük meg járását, állapíttassuk meg orvossal, hogy nincs-e lúdtalpa, nincs-e más rendellenessége, hogy ez ellen idejében megtegyük, amit szükséges, igy a későbbi kornak sok kellemetlenségétől óvhatjuk gyermekeinket, ezzel a legtöbb gyermekkori gerincoszlop elferdülésnek (iskolai elferdülés) elejét vehetjük. A gyermek nappali pihenését nyitott ablakoknál tartsa, éjszakán át is állandóan szellőződő szobában legyen, a külső hőmérsék szerint vagy tárt ablakoknál, vagy legalább rést hagyva az ablakban. Ha a gyermek öltözékével kellőképpen védve van a lehűlés ellen, akkor nagyobb hideget is tartósan elbír, a szabad levegő egészségére csak előnyös lehet. Korlátozni vagy mellőzni csak akkor fogjuk egyénenkint a szabad levegőn való tartózkodást, ha a gyermek lázas, ha légzőszervei hurutus megbetegedésekre hajlamosak és szeles időt, különösen poros helyen nem tűrnek, vagy ha az atmoszféra nagyon ködös. Nagyobb, némileg már hozzáedzett gyermekeket ilyenkor sem kell feltétlenül szobában tartani. Azon időtől kezdve, amikor a gyermek már járni kezd, mindenhez hozzáér és jobban piszkolódik, a reggeli fürdő helyett este fürösztjük, illetve legcélszerűbben fürdőben mossuk tisztára, hogy igy kerülhessen az ágyba