Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Második fejezet - dr. Bucsányi Gyula orvos: Hogyan hosszabbítsuk meg életünket
38 téseket, amelyeket különböző országokban a dohányzókra kiszabtak, ehelyütt azonban csupán annak konstatálására szorítkozunk, hogy a dohányzás soha még olyan óriási arányokat nem öltött, mint éppen napjainkban. És ez érthető is, mert a dohány csakugyan kellemes élvezeti szer, amely, ha mértékletesen élnek vele, sem az egészségnek nem árt, sem pedig az életet nem rövidíti meg. A legtöbb embernél a mérsékelt dohányzás nyugodt hangulatot vált ki és állítólag megkönnyebbiti a munkát. A mértékletesség körül azonban az a baj, hogy az nagyon relativ fogalom és mindenki úgy magyarázza, ahogy neki az legkedvezőbb. Sokan annyira hódolnak a dohányzás szenvedélyének, hogy jóformán egész napon át ki sem fogy a szájukból a cigaretta, szivar vagy pipa, sőt akárhányszor megesik, hogy még éjjel is rágyújtanak, ha véletlenül álmukból felébrednek. Ilyen egyéneknél aztán a huzamosabb visszaélés folytán kifejlődnek az idült nikotinmérgezés tünetei, melyek közül legfontosabbak a szivmüködési zavarok, mint például szívdobogás, szorongási érzés, rohamokban fellépő görcsös nehéz lélegzés (asztma), sőt aggasztó és ijesztő szivszorulás. A szabálytalan szívműködés nagy mértékben hozzájárul az érelmeszedés kifejlődéséhez. A sok dohányzástól jelentékenyen emelkedik a vérnyomás. Az idült nikotinmérgezés egyéb tünetei közül figyelemre méltó a lesoványodás, étvágytalanság, gyomorégés, gyakori hányás, szorulás és látási zavar. Mindezen bajok megelőzhetők a dohányzás korlátozása — és a következő óvórendszabályok megtartása által: Csakis nyitott ablak mellett szabad dohányozni. A dohányfüstöt sohasem szabad lenyelni. A pipának hosszú legyen a szára és a szárat is, pipát is naponta ki kell tisztogatni. A szivart szipkából kell szívni. Legjobb a papirszipka, mert olcsóságánál fogva minden szivarhoz frisset lehet venni és a piszkosat el lehet vetni. Helytelenül cselekszik, aki a a már egyszer használt szipkát zsebébe rakja, hogy majd később újra használhassa. A szivar végéből akkora darabot kell elvágni, hogy jól szeleljen és nem szabad a szivart egészen a legvégéig elszívni, mert a végén gyűlik össze a legtöbb nikotin. Az emberi életnek egyik leghatalmasabb ellensége a szeszes ital, amelynek élvezete némely államban a háború óta egyre nagyobbodó arányokat ölt. Igaz, hogy a szeszes ital védelmezői szorgalmasan sorolják fel azoknak nevét, akik iszákosságuk ellenére is hosszuéletüek voltak. Ezeknek az embereknek valósággal vasból volt a szervezetük, hogy ez még a szeszes ital okozta kemény támadást is elbírta. Szeszes ital nélkül bizonyára még tovább éltek volna. Ha hosszuéletüek voltak is, kétségtelen, hogy utódaik már gyengébb szervezetüek és életképességük is jelentékenyen megcsökkent, sőt unokáik között már igen sok a hülye és gyengeelméjű. A gyermeknek a szeszes ital ártalmai ellen való védelmét már a szoptató anyánál kellene kezdeni, mert a megejtett vizsgálatokból kétségtelenül kiderült, hogy a szesz átmegy az anyatejbe, ami által a csecsemő olyan veszedelembe juthat, amelynek káros hatását néha az egész életen keresztül sem tudja kiheverni. Csecsemők gyakran szenvednek olyan bántal- makban, amelyek azáltal keletkeznek, hogy az anyjuk szeszes italt ivott. Egy igen nagynevű tudós még azt is megállapította, hogy iszákos anyának a gyermeke már iszákos hajlandósággal jön a világra és ezt a hajlandóságot még fokozza az a szesz, melyet a csecsemő az anyatejjel szív magába. A mindennapi orvosi gyakorlat bőségesen szolgáltat olyan adatokat, hogy a hülye és gyenge tehetségű gyermekek túlnyomó többsége iszákos szülőktől származik. Az avatatlanok azt hiszik, hogy a szeszes ital csak akkor tesz kárt a szervezetben, ha az ember sokat iszik. Ez téves nézet. Kröpelin hitelesen megáilapitotta, hogy az idegsejtek működése már a legcsekélyebb meny-
