Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Második fejezet - dr. Bucsányi Gyula orvos: Hogyan hosszabbítsuk meg életünket
28 érdeklődik már semmi iránt, hanem rendszerint hajlott testtartással és csukott szemmel, mozdulatlanul ül a helyén. Ha az ilyen patkányon Steinach bizonyos műtétet hajtott végre, csakhamar igen feltűnő változásokat lehetett rajta észrevenni.Ujra mozgékony és eleven lett, kihullott szőre helyén uj nőtt, ha idegen patkányt eresztettek hozzá, ezt bátran megtámadta és életre- halálra való küzdelmet vivott vele. Ilyenformán tehát az öreg állatot egészen * fiatallá változtatta és ez ilyen fiatalon még hónapokon keresztül megmaradt és igy túllépte normális élettartamát. A kedvező eredményen felbátorodva, 60—75 éves embereken is elvégezte ugyanezt a műtétet és az eredmény éppen olyan kedvező és éppen olyan csodálatra méltóan fényes volt, mint a patkányoknál. Esetei közül különösen érdekes egy 71 éves gyárvezetőé, akinél egy tályogmütéttel kapcsolatosan kellett a Steinach-féle műtétet is elvégezni, anélkül, hogy a betegnek a műtét neméről és esetleges hatásáról csak sejtelme is lett volna. Az öregen már évek óta jelentkeztek az érelmeszesedés tünetei, szédülési rohamai voltak, könnyen elfáradt, reszketett, lélegzési nehézségekben és szivgyengeségben szenvedett. Néhány hónap múlva rendkívüli változást vett magán észre és öregségi tünetei kezdtek megszűnni. Újra fiatal férfiúnak érezte magát és nőkkel szemben is határozottan bátrabb lett a fellépése. Étvágya fokozódott, frissnek és ruganyosnak érezte magát és lelki lehangoltsága teljesen megszűnt úgy, hogy azok az emberek, akikkel most érintkezett, körülbelül 60 évesnek tartották és nem akarták elhinni, hogy már 71 éves. Tisztábban tudott gondolkozni, írni és beszélni és mig azelőtt 2—3 hetenkint volt szüksége a borbélyra, most hetenkint kellett odajárnia. 72 éves korában még mindig ereje teljében volt. Voronoff újabban majmok heréjét ülteti át fiatalítás céljából öreg emberekbe. A műtét eredményes voltának kérdését csak éveken át tartó megfigyelés fogja eldönteni. Ha a tudomány továbbra is ilyen irányban halad, akkor csakugyan valóra fog válni Flourensnek az a véleménye, hogy az embernek ötször annyi ideig kellene élnie, mint amennyi ideig tart a teljes kifejlődése. Ilyenformán az ember élettartama száz vagy százhúsz évben volna megszabva. Egyébiránt pedig az újabb statisztikai adatok hitelesen bizonyítják, hogy a javult higiénikus viszonyokkal kapcsolatosan az ember átlagos élettartama jelentékenyen megnagyobbodott és a századik életévet elért emberek száma nem is túlságosan ritka. így például Bulgáriában minden ezredik emberre esik egy olyan, aki elérte vagy túl is haladta a századik életévet. Görögországban minden huszonötezer lakosra esik egy olyan ember, aki meghaladta a századik évet. Mecsnikoff szerint a rendkívüli élettartamnak igen érdekes példáját szolgáltatta Magyarország, ahol egy Zortay Péter^ nevű ember, aki 1539-ben született, 1724-ben halt meg. ‘ídS Hufeland szerint a krétai Epimenides 157 évig élt. Isocrates, aki mértékletes és emberséges ember volt, 98 esztendőt számlált életében. Diogenes 90, Zeno pedig 100 esztendős korában halt meg. Plato 89 esztendeig élt. Az ókori Görögországban éppenséggel nem volt ritka a magaskoru ember, aminek oka első sorban az volt, hogy: «Elhitették magokkal, hogy az életet csak egyedül a természettel való okos élés, és az erőnek szüntelen való gyakorlása által lehet meghosszabbítani, és erősíteni. Hyppocrates, és minden más akkori Philosophusok és Orvosok, nem tudnak semmi más eszközt erre, a mértékletességnél, a szabad levegővel való élésnél, ferdőknél, és kivált a testnek mindennapi dörgölésénél és gyakorlásánál —. Az utolsóba leg-többet bíznak.» Hogy ezek az életszabályok nem voltak helytelenek, azt még a legmodernebb orvostudomány is elismeri. Már az eddig mondottakból is kitűnik, hogy milyen téves az avatatlanoknak az a nagyon elterjedt nézete, hogy aki nyolcvan vagy éppenséggel
