Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)
V. Vegyes ételekkel való táplálás
67 Különösen megemlítendő a zöld saláta (lactuca), mely nem csak hogy nem való gyermekeknek, hanem az olyan vidékeken, hol a kerteket árnyékszékek tartalmával szokás trágyázni, úgy gyermekek mint felnőttek könnyen bélférgekre tehetnek szert. Némely főzeléknek, káposztának, répának stb. az a hírük van, hogy felfújnak, vagyis hogy bélgázok bő fejlődését mozdítják elő. Ennek oka a nehezen emészthető, illetőleg emészthetetlen alkatrészeikben van. Ha ezek a bél alsó tágabb részébe, az u. n. vastag bélbe jutnak, akkor itt az emésztésnek egy más formáján mennek át, az u. n. savanyú erjedésen, mely'- rothadással párosul. Ez által némely anyagok fölszívásra még alkalmasakká valnak, azonban egyúttal gázok is fejlődnek, szénsav, hydrogén, mely bányákban robbanásokat szokott okozni, végül kisebb mennyiségű kénhydrogén gáz, mely a bélgázoknak kellemetlen szagát okozza. Meg kell említenem, hogy ez a gázképződés sokkal csekélyebbé válik, hogy káposzta és répa sokkal kevésbé fújnak föl, ha savanyú erjedésen (tejsav erjedésen) átmentek ; vagyis, ha savanyú káposzta vagy savanyú répa lett belőlük. A főzelékeket nem állíthatjuk a növényi tápláló anyagok első osztályába vízben és emészthetlen anyagokban való gazdagságuk miatt; azonban a víz mennyisége csak annyiban hiba, ha a táplálék súlyát a piaci árral összehasonlítjuk. Annyival kevesebb vizet iszunk, a mennyit abból szilárd táplálékokban magunkhoz veszünk, s a gabona- neműekhöz mesterségesen kell vizet adnunk, hogy azokat egyáltalában élvezhetőkké tegyük. Ha a tápláló anyagokat elméleti szempontból akarjuk osztályozni, akkor az emészthetetlen anyagok mennyisége persze hiba szamba megy ; de a tapasztalat szerint ezek az egészséges ember testén baj nélkül mennek át. Ez az oka, hogy a nép nagy része étkezési szükségletét főzelékekkel elégíti ki. Ezek konyhánkat változatossá teszik és közülök némelyik, például a
