Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)

V. Vegyes ételekkel való táplálás

68

káposzta és burgonya, olcsóságuk miatt a szegény ember legfontosabb ételei. Ha e mellett állati táplálék segítségével elég fehérnye jut a testbe, akkor egyéb kifogásunk nem lehet, csak hogy azok a beleket nagyon kitágítják, nagy mennyiségű táplálékhoz szoktatják, nagy hasat és sok széket okoznak. Ez különösen az ú. n. durva főzelékekről áll, a káposztáról, répáról és burgonyáról, a hol azok a szegény ember fő táplálékai.

Ha netalán valaki olyasmit nyelt le, minél fogva attól félünk, hogy az a belet megsebezheti, akkor az orvos sok burgonyát etet, hogy az a belet kitágítsa, a lenyelt tárgyát beburkolja, hogy az baj nélkül eltávozzék. Ezt a tolvajoktól tanulták, a kik ily módon teszik ártalmatlanná a kisebb értékes tárgyakat, melyeket lenyelve egyelőre elrejtenek.

Gyermekek fölnevelésekor ne tévesszük szem elől’ hogy a főzeléket rendszerint csak később bírják meg jól, mint a célszerűen elkészített gabonaneműeket s a húst. Azonban másrészt ne túlságosan későn kezdjük meg azokat, de kezdetben kísérletképen mindig csak igen keveset s finoman szerte aprózva, és csak a jó siker buzdítson hogy azonnal vagy csak egy idő múlva szabad-e azt ismételnünk. Mint mar a múlt fejezetben említettem, mindenkor ügyeljünk a székre, vájjon van-e benne emésztetlen anyag? Nagyon soká várni a főzelékekkel azért nem jó, mert különben a gyermek korára nézve az étrend nagyon egyhangúvá válik. A gyermeknek meg kell tanulnia enni, különfélét enni, hogy addig egyék, míg elég neki, a nélkül, hogy tésztás ételekkel túltömetnék.

Emlékezzünk meg még a főzelékek néhány sajátosságáról. Parajnak némely gyermekre, sőt egyes fölnőttre is, ártalmatlan hashajtó hatása van, alkalomadtán egy-két kásás széket okoz további kellemetlen következmény nélkül. Ennek nem az emészthetlen alkatrészei az oka, mert azt ott is tapasztaltam, a hol a parajt nem olasz módra