Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)

IV. Mesterséges táplálás a csecsemőkorban

48

ratnő vagy a nénike azt mondja, hogy a gyermekliszt jót tett gyermekének, az után meg, hogy mily kényelmes azt ennyi meg ennyi vízzel vagy tejjel elkészíteni stb. — persze a kényelem megvan, az bizonyos ; azonban egyéb semmi jó. Vájjon ki tudja azt biztosan, hogy a mi a más gyermekének jó volt, az sajátjának is való-e és ki tudja, hogy azt, a mit ma veszünk, ép olyan értékű-e, mint az előbbi? Az asszonyok az ilyenek bevásárlásában sokkal könnyelműbbek, mint ha bármi más lim-lomra alkudoznak. Némely ember úgy megbízik az újságban, mint Istenben; megesküdnek a politikájára, sőt ha a végén, a miért a szerkesztő már nem mer felelősséget vállalni, vala- mely gyógyszer vagy táplálószer dicshymnusat olvassak, akkor nincs addig nyugtuk, míg azt magukon, vagy valamelyik ismerősükön meg nem próbálják. A mikor oly sok orvosi ajánlat és sok hálanyílatkozat van alaja nyomtatva 1 Ha meggondoljuk, hogy mi az igazi céljuk ezeknek a hosszú és drága hirdetéseknek, t. i., hogy az illető a közönség rovására meggazdagodjék, akkor nem fogunk értök lelkesedni.

Még néhány szót a mesterséges táplálás értékéről. Ez az életvalószinüség tekintetében legalsó fokon áll, e mellett legtöbb országban lényegesen magasabb százalékszáma hal el a gyermekeknek, mint az anyatejen ápoltaknak.

Ha az anya maga nem szoptathat, de körülményei megengedik, hogy dajkát fogadjon, akkor ezt tegye meg. Ha a körülmények meg nem engedik, akkor az anya legalább kísérelje meg, hogy gyermekét egy ideig, különösen a nyári évadban, maga táplálja, mert minden héttel emelkedik az életnek valószínűsége és kedvezőbb viszonyok között kezdi meg a mesterséges táplálást. Ha az emlőn való táplálás teljesen lehetetlen, akkor pontosan kövessék a tanácsokat, melyeket erre vonatkozólag fönt adtunk.

Ezzel elmondtuk a legrosszabbat a mesterséges táplálásról. Azonban nem igaz, a mit ennek rossz befolyásáról