Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)

IV. Mesterséges táplálás a csecsemőkorban

47

hatása miatt nem szabad sokáig adni. Ezt nagyban lehet enyhíteni, ha az első forrázatot tisztán leöntjük s másodszor öntünk reá forró vizet és a melegbe állítjuk, míg megbámul.

Ha mind ez sikertelen, akkor a tejet egészen vagy részben helyettesítenünk kell tojás sárgájával kavart levessel és finoman szétaprózott hússal.

Vájjon a tehén teje helyett más állatok tejét próbal- juk-e meg a gyermek táplálására? Elméleti okokból ajánlották a ló vagy a szamár tejét, s ez utóbbit különösen Franciaországban jó sikerrel adták fiatal gyermekeknek; de hát ennek minálunk a beszerzés nehézségei útját állják. Könnyebben juthatunk a kecsketejhez. Rooth beszéli el, hogy Malta szigetén ezt nagyban használják, s a gyermeket sokszor a kecske emlőjére teszik. Általában déli vidékeken, hol a szegény embereknek többnyire csak kecske az egyetlen házi állatuk, e tejet bizonyára nagyban használják gyermekeik táplálására. Bécsben történt ilynemű kísérletekről nem sok jót hallottam, azonban a vidékén egyszer egy gyönyörű gyermeket láttam, kiről anyja azt mondotta, hogy őt kecsketejen nevelte föl, de azt számára nagyon föl kellett hígítania, mert «erős* volt neki.

Coriveaud dr., tapasztalt francia gyermekorvos, a kecske s a tehén tejét egyenrangúnak tartja. Az első két hónapban szamartejet ajanl. Hogy Franciaországban oly rendkívül rossz eredményt értek el ifjú gyermekeknek tehéntejjel való táplálásával, annak oka részben abban van, hogy az utóbbit kevéssé hígítottak föl.

A csecsemőkorban való gyermekek táplálására vonatkozó utolsó tanácsom az az óvás, hogy soha se adjanak orvosi tanács nélkül kész, kereskedésben kapható, u. n. gyermektáplálékokat. Csak az orvos mondhatja meg, hog) mikor lehet azokat adni és csak neki van eleg tapasztalata, ha különben kedvelt gyermekorvos, azoknak jó vagy rossz tulajdonságairól. Ne adjunk arra semmit, ha a ba-