Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)
IV. Mesterséges táplálás a csecsemőkorban
45 gyanánt; de ha nem, akkor sokkal jobb az árpagyöngy- ból vagy zabból készült nyálkás étel, mert ebben némi növényi fehérnye is van. A mit az arrow rootról mondottunk, ugyanaz illik több kereskedésben levő anyagról is, melyek szágó és tapioka néven ismeretesek, de ezeket még kevésbé szoktak gyermekek táplálására használni, a mire csak azok a fajok volnának alkalmasok, melyek könnyen nyálkává szétfőnek, mert csak azt volna szabad a gyermeknek adni, a mi sűrű szűrőn áthatol. E mellett forró vizet kell arra önteni, mert ha nincs sok víz benne, akkor kocsonyásodik. Ide tartozik a burgonya keményítőlisztje is, de ezt e sorban az utolsó hely illeti meg. Valamennyi keményítőliszt-tartalmú tápláló anyag ne tiszta vízben, hanem tejben, illetőleg tej és víz keverékében főzessék, vagy pedig húslében, ha valamely okból egy ideig nem szabad tejet adni. A buta babona, hogy a tej nyálkássá teszi a gyermeket, nem ok ez ellen. E táplálás a szükséglet nagyobbodásával átmenetet képez a szilárdabb étrendre, de nagyon óvakodni kell attól, hogy ezzel siessünk, míg a gyermek nem él hús- neműekkel; mert félő, hogy töményebb növényi táplálék áltál a gyermek jól lakik, mielőtt elegendő mennyiségű fehérnye-anyagokat vett volna magához. Ez esetben a gyermek kiéhezik, dacára, hogy naponként többször és rendes időben jól lakik. Ezek a rosszúl etetett gyermekek, kik sok, de helytelen ételt kapnak. Arra is ügyelni kell, hogy a gyermek kanalanként lassan, ne gyors tempóban vegye magához az ételt A gyermeknek időre van szüksége, hogy étkezés közben sok nyála képződjék s azt az étellel lenyelje, hogy ezzel jól elegyedjék. A gyermekek szamara való tésztás ételek anyagaul legcélszerűbbek az u. n gyermek-kétszersűltek, a keményítőnek keményítő-gumivá való átváltozása miatt, a mint mar említettük ; az után a finom fehér sütemény. V ízben főtt búzaliszt, vagy búzadara mar későbbi időre valók.
