Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)

II. A csecsemő ápolása eltekintve a táplálástól

átvágott zsinór után a gyermekek sárgasága gyakoribb és erősebb, tisztán elméleti alapon áll, s a mennyire kitudakolhattam, a tapasztalat nem támogatja. Különben e betegségben inkább csak a gyermekek színe ijesztő, a nélkül hogy annak közönséges lefolyása aggodalomra okot adna. E bajban ugyan a vörös vértestek egy része tönkre megy, de ezek utóvégre nem az egész vért, habár annak fontos részét képezik.

Már a régi szülészmestereknek szabalya volt, hogy a köldökzsinór megkötésével addig kell várni, míg az lüktetni megszűnik. E tekintetben nem kell bízni a bába szavában, bárki meggyőződhetik arról, ha a zsinórt hüvelyk és mutatóujjai közé fogja. Míg a zsinór lüktet, addig nemcsak a vérlepényből a gyermekbe, hanem a gyermekből a vérlepénybe is megy vér, habár kevesebb. Ha a köldök- zsinór lüktetése megszűnt, akkor nem megy több vér a gyermekből a vérlepénybe, de még rövid ideig a méhlepényből a gyermekbe. Ha tehat még vagy öt percig varunk, akkor a gyermek semmi lényegest nem veszít többé.

A zsinór átvágása s a gyermek fürdetése után meg kell vizsgálni, hogy az összes természetes nyílások szabadok és nyiltak-e ? Ez a vizsgálat persze csak külső lehet és meg- eshetik, hogy később belső, nevezetesen a bél elzáródásának jelei mutatkoznak.

A fejdaganat, mely kisebb-nagyobb lehet, akkor múlik legjobban, ha nem bántják. Ha a bába azt hiszi, hogy azzal tenni kell valamit, azt ne engedjük meg neki, hanem orvoshoz forduljunk.

A köldökzsinór gondozása, lehullásának és gyógyulásának ellenőrzése a baba kötelessége. Ha ez a folyamat teljesen bevégződött, akkor a köldök különbözőkepen muvették oly módon, hogy nehány unciányit az átvágott köldökzsinórból kifolyattak; de ezt nem tették közönséges esetekben, csak akkor, ha a fejben vagy mellben volt vértorlódás miatt a gyermek életét féltették.