Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)

II. A csecsemő ápolása eltekintve a táplálástól

12

tatkozhatik. Esetleg a has felületébe besüpped s a gyermek kiabálásakor sem tolul elő, vagy kis kiálló kúpot képez, mely nem telik meg, ha a gyermek kiabál. Mindkét eset közönséges és nem igényelnek semmi gondozást. De lehet, hogy a gyermek kiabáláskor mindenkor hólyagként kitolja köldökét. Ha a kiabálás szűnik, akkor ez magától visszafejlődik, vagy az ujj nyomása könnyen visszatolhatja. Ez esetben az u. n. köldökgyűrű nincs kellőleg elzárva, mely gyakran nehány hét alatt magától összehúzódik, sokszor azonban nem, mely utóbbi bajt köldök-sérvnek nevezzük.

Többnyire ra lehet bízni a bábára annak megállapítását, hogy ez esetben kell-e valamit tenni vagy nem, mert eltekintve felelősségétől, rendszerint hajlandósága van a mibe csak lehet avatkozni, hogy a házban minél tovább legyen szükség reá. Némely bába egy műfogással a köldök fajának bőrét redőbe szedi s azt tapasszal úgy le tudja ragasztani, hogy a köldök többé nem tolulhat elő; mások kis pénzdarabot, lapos gombot vagy e célnak megfelelőleg megfaragott szerecsendiót helyeznek a köldökre s azt a test körül pólyával vagy tapaszcsíkkal erősítik meg helyzetében. Semmi esetre se tűrjünk meg a test körül feszesre csavart pólyát és tapaszcsíkot, ez utóbbit csak abban az esetben, ha két vége nem ér össze, hanem az egyik vég magasabbra van ragasztva a gyermek hátán, mint a másik úgy, hogy a két vég között legalább egy ujjnyi szélességű köz marad. Ez azért szükséges, nehogy a has akar csak egy övvel legyen beszorítva. Ilyen öv következtében a gyermek kiabálása folytán könnyen lágyéksérv keletkezhetik, mely nehezebben gyógyítható, mint a köldöksérv, melynek kapuja nyugodt gyermeken tálán magától bezaró- dott volna. Ha a köldök a harmadik hét folyamán nem gyógyul be szárazon, akkor orvos tanácsát kell igénybe venni.

Néha a kis gyermekek emlői megdagadnak s a tej- útakból tejszerű folyadék buggyan ki («boszorkany-tej»).