Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - IV. Kénes vizek
74 Hazánkban még több meszes viz jön elő, mely azonban vagy nincsen, vagy csak nagyon hiányosan van fürdésre berendezve, és mindegyiknél hiányzik a pontos vegyelemlés; ide számíthatjuk a többi között Tiszolczot, Szuhát, Lévártot, Királyit Gömörmegyében, Djérovát Árvamegyében. Szent-Andrást és Gréniczet a Szepességen, Felső-Rónát Máramarosban s az „Atyai Duzzogót“ Fehérmegyében, mely utóbbi majd csupa mészsókat tartalmaz s szabad szénsavat; e mellett hőfoka 25° C. Megemlítésre méltók még a hontmegyei Bori község határában előjövő meszes források, melyek közül a „Buzgót“ fürdésre is használják. Öt forrás van itt egymáshoz közel a Búr- patak partján, melyek mind igen szénsavdúsak ; 4 hideg, mig az ötödik langyos meleg. A nagy gázbuborékokban feltörő szénsav úgy tünteti fel e vizeket, mintha forrnának. A kifolyó viz mindent mészkéreggel von be. Úgy ivó- mint fürdő-gyógymódra kiválólag lehetne használni, a mi azonban mindeddig nem történhetett meg, mert mig egy gúnyhó sincs e források közelében felállítva; ily módon az emberi intézmények absolut hiánya értéktelenné teszi a természet e gyönyörű adományát. IV. Kénes vizek. Mielőtt még a vegytan képes lett volna a források tartalmát egyenként kimutatni és a forrásokat a szerint csoportosítani, a kénes vizek mint ilyenek ismeretesek voltak. Már a legrégibb időkben ismerték és becsülték és sokszor túlbecsülték azokat. Ez pedig onnan jött, hogy a kénes vizeket jellegző kénköneny már szaga által az első pillanatban feltűnővé tette az azt tartalmazó forrást. Ez magyarázza meg azon feltűnő jelenséget is, hogy a többi ásványvizeket azon alkatrész után szoktuk elnevezni, melyből legtöbbet tartalmaznak, a kénes vizeknél a többi nagyobb mennyiségben előjövő szilárd részek figyelembe nem vétettek és a legcsekélyebb alkatrész a kénköneny vagy a miből ez képződik, a kénmáj adta a csoport nevét. Jellemző tulajdonsága a kénvizeknek a kénköneny, vagy pedig valamely kénmáj jelenléte. Még egy más jellegző tulajdon ossága van a kénes vizeknek, melyet nehányan a kénes vizek hatásának megmagyarázására felhasználnak, és ez az alkatrészek állhatatlansága. Minden más ásványvíznél az összetétel rendesen ugyanaz; a kénes vizeknél ez nem áll egészen. Mert ezekben örökké kénköneny képződik, mely ismét szétbomlik, a kén kiválik s mint kénvirág vagy megmarad, vagy újabb vegyi összeköttetésekbe lép be. A kénköneny- nek mindenkori képződése a kénmájakból jellegzi a kénes vizek állhatatlanságát, mert már egy fél óra múlva nagyon kérdéses, hogy mennyi van még az előbbeni kénvegyületből és meunyi lett kén- könennyé ? Erre az uj képződésre akarják nehányan a kénes vizek fajlagos hatását alapítani, mondván, hogy épen in statu nascenti az elemek vegyületének nagyobb hatása lehet.
