Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - IV. Kénes vizek
75 A kénes vizekben a többi alkatrészeken kivül a kénvegyületek közül a kénkönenynek hatása a döntő és elhatározó. A kénköneny mint gáz a fürdés alkalmával a bőrön keresztül felszívódhatik, úgyszintén a fürdőfeletti légkörben jelenléven a vagy külön inhalátió — belégzési — termekben összegyűjtetvén a légzés által a szervezetbe bejöhet, végre az ivógyógy-módnál úgy a kénköneny egyenesen a gyomorba és belekbe jön, vagy ezekben a kénvegyületekből kifejlődik és ilyképen jön felszívódásra. A kénkönenyt mint erős mérget ismerjük, melynek belégzése nagyobb mennyiségben és tiszta állapotban a szervezetben az életet hamar kiöli. Leginkább a vérfehérnvére bir pusztító hatással, a vérben a vértestecseket szétrombolja és ezek vastartalmával egyesülve vaskéneget képez. Kisebb mértékben a levegővel keverve ingerlőleg hat úgy a légzési szervek mint a gyomor- és bél-nyákhártyájára. A légzést és érverést csökkenti, az idegekre csilapitó hatással bir. Csakhogy mindezen jellegző hatásokat a kénes vizek használata nem küllöli annyira, hogy ne támadtak volna kételyek az iránt, váljon van-e egyáltalán a kénnek vagy vegyületének a gyógyvizekben hatása. Mig a régi időkben a kén a gyógyszerkészlet legnemesebb részét tette ki, addig ezen az alapon a kénes vizek is a legelső rangú gyógyfürdők sorába tartoztak ; jelenleg, hogy a kénnek mint gyógyszernek nem tulajdonítunk oly nagy fontosságot, a kénes fürdők jelentőségét is alább akarják szállítani és az ezen fürdőkben elért eredményeket más befolyásoknak betudni. így a kénes hévvizek hatását csak is a viz hőfokától származtatják, s a kénes hévvizeket a tiszta hévvizekkel egy csoportba állítják. A kénes fürdőkben elért eredmények páratlan vizsgálata azonban mindig oda vezetett, hogy a kénes fürdőknek fajlagos hatását fenntartani kénytelenek vagyunk még akkor is. midőn azt, élettanilag kimagyarázni nem tudjuk. Akár a kénkönenynek tulajdonítsuk e hatást, akár mondjuk, hogy a fürdőben örökké megújuló vegyi bomlások és összetételek tehát mindig tartó vegyi folyamatok hozzák azt létre, vagy utoljára tulajdonítsuk azt contact hatásnak ; a kénes vizek hatását mindig tapasztaljuk és gyógytanilag sikerrel alkalmazhatjuk. A tapadásnak — Contact — újabb időben nagyobb szerepet szántak a fürdők gyógyhatásában, kimutatták, hogy a fürdők használatánál ezek alkatrészeiből némely sók fel nem szívódnak ugyan, de a bőr bkjaiba, pórusaiban elhelyezkednek és így a bőrrel hetekig érintkezésbe maradva a bőrre nem lehetnek közömbösek. Vz.ilv sók jelenlétét a bőrben fürdők után hetekig biztosan ki lehet mutatni. Kénes fürdők használata után a kénnek jelenléte a bőrben szintén huzamosb ideig fennáll, tehát nem épen nagyon kalandos a vélemény, mely ezen alapon gyógytani hatásoki a számít. A kénes vizek záptojás szagnak, egyébb alkatrészeik folytán vagy sós, vagy földes ízzel bírnak, rendesen színtelenek, de a levélj
