Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - I. Hidegvizgyógymód és hidegvizgyógyintézetek - A. Általános fürdők
17 nem a kór neve, de a beteg ereje, táplálkozása, bőre es ideg-rendszerének állapota határozzák meg a fürdő formáját. így példáid jól táplált, kövér egyének a nagy hideg behatásait rosszul tűrik, ‘és ezeket inkább izzasztó fürdőkkel kell kezelnünk, mig vérszegények, gümőkórosak a hideg befolyása alatt javulnak. A bőredényrendszer itt jó útmutatói! 1 szolgál: halvány, hideg, fonyadt-bőrű egyéneknél törekednünk kell a hideg hatása által a környi vércdényrendszert felszabadítani, mig az élénk-piros bőr, tinóm hajszáledény kitágulásokkal, mint az gyakran iszákosoknál előjön, az izzasztó fürdőket javalja. Mielőtt a különböző fürdőformákat közelebbről ismertetnek, még egy fontos gyakorlati szabályra kell figyelmeztetnem: t. i. bármely fürdőformát alkalmazzunk, a beteg ne legyen activ módon felhevülve. Jó, sőt szükséges, hogy a beteg teste lehetőleg meleg legyen, de ezen hőt nem szabad izomműködés által létrehozni, mert a mozgás, fárasztó munka a szív és tüdők működését is fokozza, már pedig ezeknek uyugodtaknak kell lenni, különben a hideg okozta hatás következtében is nagyobb feszülés áll be a véredény- rendszerben, mely ha a szív működése is fokozott, nem lehet közömbös az egészségre. A testnek kinyugodtnak és a mennyire lehet melegnek kell lenni, ezért legjobb a beteget reggel a mint az ágyból kilép hideg vizzel kezelni. Ha pedig a hőt emelni kell. ezt inkább szenvedőlegesen tegyük meleg ruhákkal, párnákkal sat. mi mellett azonban a test nyugodtan marad. A hideg viz alkalmazása kétféle: úgy mint külső és belső. A külső alkalmazás ismét általános vagy részleges, a mint az egész testet, vagy csak annak egy részét vetjük a hideg viz behatása alá. Az általános vizalkalmazást ismét a szerint osztjuk fel. a mint a viz a testtel közvetlenül érintkezik — a fürdők — vagy csak bizonyos közeg közvetitése — nedves lepedők — által. A hideg vízgyógykezelésnél következő alkalmazási formák vannak használatban. A) Általános fürdők. I. A teli fürdő: Ez vagy egy terjedelmes és mély kád, vagy nagyobb medemcze, melyben a beteg kényelmesen mozoghat. Óhajtandó, hogy állandó be- és kifolyása legyen, és a viz ne pangjon a kádban, de folytonos folyásban legyen. Rendesen a rendelkezésre álló leghidegebb vizet szoktuk a teli tiirdők- höz használni, ámbár ezt is az egyéniséghez kell mérni. A teli fürdőt, mint elsődleges gyógyhatányt, betegnél sohasem használjuk hanem mindig előbb hőfelhalmozódást idézünk ebi a testében. A beteget tehát vagy gőzszekrényfürdőben vagy begöngyölések által izzasztjuk s midőn már javában izzad, nehány perezre langyos télfürdőbe küldjük, s azután a teli fürdőbe ; vagy egyenesen a teli fürdőbe l/2—2 perezre. Ez idő alatt tartozik a beteg erélyes moz-
