Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
279 nedvességnek emelkedni kell. fokozódik az még az által, hogy az elpárolgás az erdőben sokkal csekélyebb mint fátlan tereken. A csapadék gyakoribb és nagyobb az erdőben. Kitűnő talajdonsága még az erdőnek, hogy a légmozgást nem érezzük mint szelet, tehát nagyon jó óvószer a szelek ellen. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy az erdőben az ozon sokkal nagyobb mértékben képződik, hogy a növények és levelek működése, a fák illó olajos kipárolgása, a csapadékok gyakorisága az erdei levegőt rendkívül tisztává teszik, nagyon természetesnek fogjuk találni, hogy az erdő majdnem a legfontosabb klimatikus tényező. E jó tulajdonsággal mind a lombos, mind a fényű erdő bir. a lombos természetesen csak nyáron, mig az örök zöld fenyves télen is, (bár jóval csekélyebb mértékben) nagy befolyást gyakorol a kiimára. Ha a kiimát képező elemeket igy egyenként ismertettük, beláthatjuk, hogy azok összeségökben a szervezet működésére befolyással lehetnek s igy egészen rationalisan járunk el. ha a klimatikus tényezőket gyógyítási czélokra felhasználjuk. Magától értetődik, hogy az éghajlati gyógykezelés mindig sokáig tartó, mert a különböző levegő behatások a szervezetre csak lassan fognak abban változásokat eredményezni, ennélfogva a klimatikus gyógy- eljárás mindig hosszan tartó. Ezen körülményt mindig figyelembe vegyük, ha valakinek ezen gyógyítási módot ajánlani akarjuk. A klimatotherapia e szerint drága, mert igen sok és hosszú időt vesz igénybe. Más részt azonban ezen gyógyeljárásnál nemcsak a gyógyító levegő jön tekintetbe, de a mellék-körülmények is. Ha mi a beteget családja köréből kiszakítjuk, megkívánhatja, hogy oly i helyre küldjük, a hol a hygiaenikus követelményeknek minden teknitetben elég van téve. Száraz, szellős lakás, pormentes levegő jó ivóvíz, egészséges, tiszta táplálék ne hiányozzék, a rósz időjárás kellemetlenségei ellen óvintézkedések meg legyenek téve. sat. Mert, ha mind ezen tekintetekben hiányos az illető hely felszerelése, akkor jobb ha a beteg inkább otthon marad. ügy, mint a hidegvizgyógymódot universalis gyógymódnak tartják s majd minden betegség ellen alkalmaznak egy, vagy másnemű hydrotherapeuticus eljárást, éppen úgy alkalmazzák sokan a klima- totherapiát minden idült kór ellen. A havasok magaslatai és a tengerpart a két szélsőség, melynek határain belül mindenféle égaljat felfedezhetünk, melyet egyik vagy másik baj biztos szerének hirdetnek. Másrészt ' pedig minden idült betegségnek e két szélsőség között megtalálhatjuk a megfelelő kiimáját. Ez az elterjedt vélemény is csak olyan, mint mikor állítjuk, hogy minden baj ellen az a bizonyos ásványvíz használ, vagy ugyanazon baj ellen minden viz jó hatású. Abból, hogy majd a havasok ritkított levegőjét, majd a tengerpart sűrűbb légkörét, majd az északi, majd a deli vidéket találjuk jótékonynak, biztosan következtethetjük, hog> a hatóanyag itt is ott is ugyanaz. Erre a következtetésre jövünk, ha meggondoljuk, hogy voitaképen a légtengernek csak eg} nagyon
