Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
278 levegő. A rónák e szerint mintegy magukhoz szívják a levegőt és igy szeleket támasztanak, melyek leginkább a tenger felül jönnek és ezért aránylag melegek és nedvesek lesznek ; ellenben télen itt nagyobb a hideg, a levegő tömöttcbb s a melegebb és ritkább légkörű tájak felé ömlik, a rónákról fog a hideg és száraz levegő fújni. A mi viszonyainkat tekintve az utóbbiak rendesen észak keleti.“ keleti szelek lesznek, mig az előbbeniek nyugoti és délnyu- goti széláramlatok. A rónával ellentétben állnak a hegyek. Ezek között változik leginkább a levegő ; a különféle hegycsoportok és völgyek kiimája csakis hosszú észlelés és tapasztalás után ismerhető ki, mert ha átaljában tudjuk is, hogy a magaslatokon a levegő ritkább és szárazabb, a kiima kiismerésére ez még nem elég. Ismernünk kel] még a hegyek, azaz az egyes hegyvidékek fekvését; t. i. melyik égi tájék felé feküsznek szabadon, a szelek járását, sat. Mert gyakran pl. a tengerről jövő szél melegen és nedvesen éri a hegy- lánczolatot. itten érintkezik a hideg és száraz légkörrel, nedvességét felhő. köd. vagy eső alakjában elveszíti, úgy szintén hőmérsékletében is megfogy. minek következtében mikor meghaladja a hegygerinczet. a hegység másik oldalán mint száraz, hideg szél fog jelentkezni. A völgyeknél még fontosabb tudni, mily irányban • fekszenek, mily nemű szeleknek vannak kitéve, meddig süt oda a nap, mert mind ezen körülmények a kiimát lényegesen megváltoztathatják. Ezen, szorosan véve a föld fekvése és alakjától származó és a kiimát befolyásoló tényezőkön kívül magának a talajnak is van a kiimára kiterjedő hátasa, mert különbözők az éghajlati viszonyok homokbuczkákon és az erdőben. A talajnak a vele érintkező Jégrétegre különböző hatása lehet a talajminőség szerint pl. az agyag- talaj sokkal több vizet képes felvenni mint a homokos talaj, s a nedvességet sokkal tovább is tartja magában, ezért a vele érintkező légbe tovább és több nedvességet képes juttatni. ügy szintén a talajból felszálló, gyakran kártékony légnemek és ottan tanyázó különbféle mikroorganismusok a levegővel vegyülnek. ezt beszenynyezik s egészségtelenné teszik. A talaj minőségén kívül még befolyása van annak is, hogy mi terem rajta. A sterilis, kopár sziklatalaj, mely úgy a meleget mint nedvességet alig tartja meg, a kiimának szélsőségeit fogja nagyobbitani, mig a növényzettel dúsan ellátott talaj a kiimára mérséklő hatást gyakorol. E tekintetben gyógytani szempontból legfontosabb .az erdő. Az erdő kiimája különleges és lényegesen eltér a környék éghajlatától. Hőmérséklete rendesen nyáron egy pár fokkal hüsebb, télen egy pár fokkal melegebb mint a szomszéd környezeté. A hőmérsékleti különbségek nappal és éjjel között nem nagyok, az erdő lassan melegszik fel. de éjjelen at nem vészit annyi meleget. Viszonylagos nedvessége az erdőnek lényegesen nagyobb mint környezetéé. Ha az absolut nedvesség egyforma valiia is. az által, hogy hőmérséke csekély -bb. a viszonylagos
