Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
A nap világitó és melegítő sugarai erősebben hatnak ritkított, és száraz levegőben, mert belőlök kevesebb lesz absorbeálva, ez okból tapasztaljuk, hogy magaslatokon az insolatió, a nap hevítő ereje sokkal nagyobb mint a rónán, kiváltkép feltűnik ez téli időben, ilyenkor, midőn a völgyekben alig mutat a thermometer egy pár fokot a napon, a magaslatokon 30—40° C. meleget észlelni déltájban. Tudjuk például, hogy Új-Tátrafüreden télen a déli időben a naptól megvilágított helyeken a hévmérő 37—40 C fokot mutat. A többi viszonyok között a nagyfokú insolatió is hozzájárni, hogy a magaslatokon a betegek téli időben is jól érzik magokat és, hogy az ilyen helyeken alapított téli gyógyintézetekben fényes eredményeket érnek el. Szükséges e szerint tudni, hogy egyes klimaticus gyógyhelyeken meddig tart a nap fénye és mily nagy a napnak az a része, melyen nem látni a napot. B. l'alaj. • A levegő tartalmára és változásaira leginkább befolynak ugyan nagy kosmikus erők és a levegőben végbe menő folyamatok, de függnek azok jó -részt a földtől is. azaz a föld azon részének, mely felett a szóban levő légréteg elterül, alakja és talajviszonyai a levegőre, annak mozgásaira, nedvességi és hőtartalmára bizonyos hatással lesznek. Már az előbbeni fejtegetésben gyakran irányoztuk a figyelmet a földfelületének befolyására, de még szükséges, hogy röviden a talajviszonyokat megismertessük. Feltűnik itt mindjárt a különbség a tenger és szárazföld között. Már a levegő hőmérsékleténél, nedvességi tartalmánál és a szeleknél megemlékeztünk a különböző befolyásra, melyet a tenger és szárazföld gyakorol a kiimára. A tengerhez hasonlóan, csak hogy sokkal csekélyebb mértékben befolyásolják az éghajlatot nagyobb tavak, ezeknél is nappal a tó felől fog a szél fújni, ezek is a légnek nagyobb nedvességet kölcsönöznek, de mérséklőleg fognak hatni a hőfokra, és igen nagy hőmérsékleti különbségeket nem hagynak létre jönni. A szárazföldnél sokkal több tényező működik közre, hogy a kiimát megalapítsa. Első rendben tekintetbe jön az illető hely földrajzi fekvése. Közelebb az egyenlítőhöz nagyobb a meleg, közelebb a sarkokhoz nagyobb a hideg. A földrajzi fekvésen kívül figvelembe veendő a szárazföld alakja, rónaság vagy hegység-e az ? Kiterjedt rónákon, hol a napsugarakat semmisem tartóztatja fel nyáron nagyobb a meleg, éjjel a kisugárzás sokkal erősebb, ennek folytán a nappal és éjjel között gyakran óriási hőkülönbözetek találhatók. Télen a hideg nagyon nagy. A nedvesség rendesen igen kicsinv. ezért a rónák a száraz éghajlathoz tartoznak. Nagy befolyásuk van a szelekre. A nagy meleg következtében a levegő felszál. megritkúl. ennek következtében mindenfelül oda tódúl a 277
