Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
271 nagyobbnak kell lenni, hogy a szervezet kárt ne szenvedjen s a test súlyából ne veszítsen. A nagyon nagy meleg lehangolólag hat az idegzetre és gátlólag az étvágyra (illetve emésztésre), úgy szinten a vérképzésre és a lélegzésre. Ellenben a mérsékelt meleg levegő megnyugtató hatással bir. Az egészséges embernél az anyag forgalom ugyan lassúbb, úgy szintén az ideg és izomműködés gyengébb de a bőrmüködése fokozottabb, ellenben gyengélkedők ilyen hőmérséklet mellett érzik legjobban magokat, ideg és izom működésük könnyebb, étvágyuk nagyobb. d) A levegő nedvességtartalma. A levegőnek állandó részét képezi a vízgőz. A víznek azon tulajdonsága, hogy minden hőfok mellett elpárolog, biztositja a levegő vizpáratartalmát. Minthogy a \iz gőzalakban van a légkörben jelen, az kiterjeszkedni kíván s így feszülési erővel bir s ezért nyomást is gyakorol, melyet páranyomásnak nevezünk, a páranyomás a légréteg nyomásával együtt jeleztetik a légsúlymérőn. A levegő tehát mindig tartalmaz vízgőzt, csak hogy ez a víztartalom nagyon különböző és sok okoktól függ. így változik a levegő hőmérséklete szerint, az illető vidék földrajzi fekvése szerint, befolyásolja azt még a szél is. Valamennyi ok között legfontosabb a lég-hőmérséklete, tudjuk t. i. hogy a levegő vizpára megtartó képessége, hőfokával növekszik, a mint a meleg eme'kedik vagy sülyed. a szerint több vagy kevesebb vízgőz képes azt telíteni. Telítés alatt a levegőnek azon nedvesség! fokát értjük, midőn már több vízgőzt nem képes magába felvenni, s ha több járúlna még hozzá, vagy ha a levegő hőfoka sülyedne, akkor a pára egy része cseppfolyóvá válnék s mint köd vagy felhő kiválnék a légkörből. A cseppfolyóvá vált viz elveszíti feszerejét és a páranyomás ekkor csökken. A levegőben valamely adott helyen előjövő összes vízmennyiséget a levegő absolut nedvességének nevezzük, s annak megmérésére szintén a légsúlymérőt használjuk s mint páranyomást jelezzük. Természetes, hogy nyáron, s az egyenlítő közelében, a páranyomás nagyobb mint télen vagy a sarkok felé, vagy magas hegveken, mert egyszerűen a melegebb levegő nagyobb nedvességi képességgel bir mint a hideg. Orvosi szempontból sokkal fontosabb azonban a levegő relativ nedvessége. Értjük ez alatt azon viszonyt, melyben adott helyen bizonyos hőfok mellett a levegő víztartalma áll azon viz mennyiséghez, mely szükséges lenne, hogy ugyanazon hőfok mellett a levegő tökéletesen vízgőzzel telitessék. A tökéletes telítést 100 százalékkal szoktuk jelezni, inig a relativ nedvesség természetesen 10i>°/0-nál mindig kevesebb. A viszonylagos nedvesség szerint is Ítéljük meg hogy valamely levegő száraz e vagy nedves. Mentül kisebb a relativ nedvesség, azaz mentül több vízgőzre lenne szükség, hogy azon hőfok mellett a levegő-vizzel telitethessek, annal
