Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
272 szárazabbnak tartjuk a levegőt, s mentül közelebb esik a lég nedvességi tartalma a telítéshez, annál nedvesebb lesz a levegő. Minthogy a viz mihdig, és mindenütt található a levegőben, vizpá- rátől ment absolut száraz levegő sehol sincs, még a legszárazabb is, melyet eddig találtak, tartalmazott 25 százalék vizet. Rendesen felosztjuk a levegőt viszonylagos nedvességi tartama szerint, száraz levegőre, ha a relativ nedvesség meg nem haladja az 55°/0-ot, 55—75% között mérsékelten száraznak, 75—90°/0 között nedvesnek és 90—100% között igen nedvesnek hivjuk a levegőt. A relativ nedvesség kiválólag függ a lég hőfokától, mentül melegebb a levegő, annál több vízgőzre volna szüksége hogy telítve legyen és igy természetes, hogy a mint a levegő felmelegszik, az abban jelenlevő absolut víztartalom annál inkább szétterjed, s a levegő annál kevésbé lesz saturálva s annál több vízgőzt képes felvenni. Innen származik azután az, hogy a napnak déli szakában, úgy szintén az évnek meleg nyári hónapjaiban, a relativ nedvesség a legkisebb, és növekszik a mint a levegő hőfoka alább szál. E szerint éppen ellenkező menete van, mint az absolut nedvességnek, illetve páranyomásnak. Hogy a relativ nedvességnek a szervezetre sokkal nagyobb jelentősége van, mint az absolut nedvességnek, igen természetes, mert hogy a páranyomás egy két milliméternek törtjével növekszik vagy sülyed, azt a szervezet észre sem veszi, de már nagyon is befolyásolja a szervezet működését a száraz vagy nedves levegő, et:ől függvén jó részt a bőrelpárolgás és a légzés által történő vízveszteség. Ha a relativ nedvesség csekély, ennek következtében a levegő vizfelvételi képessége még nagy, akkor mindenünnen a vizet mohón felveszi, illeme ilyenkor az evaporátió — elpárolgás — szintén nagy a bőr felületén, valamint a tüdőkben, melyekbe száraz levegő jön be a vizclválasztása fokozottabb lesz, ellenben a nedves levegőben ez az elpárolgás meg lesz nehezítve. így a fokozott, megnehezített evaporatio a szervezetre, az illető egyéni állapotának megfelelőleg jó vagy rósz hatást gyakorol, de sohasem lesz közömbös. Ez oknál fogva oly rendkívül fontos a levegő nedvességi foka klimatikus gyógykezeléseknek Ha a levegőben szétoszlott vizpára akár újabb vizgőzök hozzájárulása, akár a léghőmérsékletének csökkenése vagy a légnyomás változása által annyira felszaporodik, hogy gőzalakban nem maradhat meg. egy része .cseppfolyó halmazállapotba megy át és vagy mint harmat (szilárd testekre lerakodva), vagy mint köd és felhő mutatkozik. A két utóbbi között csak is helyi a különbség, a mennyiben a magasban levő ködöt felhőnek é's az alant járó felhőket ködnek nevezzük. A köd és felhőknek klimatotheropeutikus szempontból van jelentőségük, a mennyiben egy részt a szabadban való mozgást a köd kellemetlenné teszi, másrészt a felhők az alattuk elterülő
