Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
270 bői a melegebb viz jön felszínre, azután a tenger felett a levegő mindig vizpárával telitett s ez a vizgőzréteg a kisugárzást a világűrbe nagyon akadályozza. Ha azonban a fennemlitett kisugárzási viszony állanna csak fen, akkor a levegő hőmérsékletének kiszámítása minden helyre és magasságra igen könnyű lenne, és e hőmérsékletnek bizonyos évszakokban és helyeken mindig állandónak kellenne lenni, pedig tudjuk, hogy semmisem olyan állhatatlan mint az időjárás, mely alatt első sorban a levegő hőmérsékletét értjük. Mert nem csak a nap-sugarai, melyek állandó kútforrásból származván, tekintve a Föld mindenkori állását a Naphoz, állandóák. az egyedül okozoi a hőmérsékletnek, hanem befolynak erre még más tényezők is, igy elsőrendben a levegő nedvességi foka. A vizpárák mint már feljebb említettük úgy az egyenes mint a visszaverődött sugarakat absorbeálják. A lég nedvessége pedig igen változó. Befolyással van természetesen valamely tájék hőmérsékletére annak földrajzi fekvése elsőrendben, mert a szerint, a mint a napsugarak függélyesen vagy ferdén érik (egyenlítő vagy sarkvidék), a hőmennyisége mely reá hat nagyon különböző. Befolyással van az illető tájék fekvése, hogy continentális rónán vagy magas hegyeken vagy tengerpartján fekszik-e. Ez utóbbi esetben megint az a kérdés, meleg vagy hideg tengeri vizáramlatoknak van e kitéve a part vagy nem. ügy szintén a szeleknek is nagy hatásuk van a meleg eloszlására, a szerint a mint hideg vagy meleg vidékről jővén, hideg vagy meleget hoznak magokkal. Kiválólag látjuk ezt nagy hegyeknél, hol az egyik oldalon, mely a meleg szeleknek van kitéve, egészen más hőviszonyok uralkodnak, mint a másik félen. Hegyeknél tekintetbe veendő még a levegőnek aránylagos ritkulása, és csekély nedvességi tartalma ennek következtében az insolatio itt sokkal erősebb. Lutjuk mindebből, hogy habár a Nap az egyedüli kútforrása az összes levegő egész hőmérsékletének, azért mégis a levegő hőmérséklete adott időben és helyen nagyon sok és bonyolúlt körülményektől függ. melyeket előre, hosszú időre, egész biztonsággal jelezni nem lehet, s ha klimatikus gyógykezelés czéljából érvényesíteni akarjuk, mindig a huzamosb időig folytatott, megfigyelésekből csakis approximative határozhatjuk meg előre az illető helynek hőmérsékletét. A levegő hőmérsékletének élettani hatása természetesen a hőfok szerint különböző. Eltekintünk itt attól, hogy az ember mesterséges úton — lakás, ruházat sat. által — többé kevésbé kiegyenlíteni tudja a levegő hőmérsékletnek különbségeit, illetve oly léghőmérsékletet szerezhet, a milyen neki megfelel, csak is a különböző évszakokkal járó melegre utalva azt mondhatjuk, hogy a hideg levegő mint inger hat, a szénsav kiválasztás nagyobb az áthasonitás fokozottabb, az anyagforgalom gyorsabb, ennek következtében az élelmezésnek illetve a tápanyagok mennyiségének is
