Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
269 zést kell tennünk, hogy a kellő mennyiségű élenyt megkaphassuk; a mély belégzések által a tüdő tágul, a mellkas izmai erősbödnek, minek folytán ismét a tüdő ventilatiója sokkal jobb lesz ; ezen kitűnő tüdőgymnastica következtében a mélyebb belégzés később is megmarad, s a tüdők jobb ventilatiója a ritkított levegő hatásának maradandó következménye. A szív verés gyorsabb. Az átalános jó érzés fokozottabb. Rindkivül magas hegyek tetején ezen jelenségek fokozódnak, s aggályos tünetek lépnek fel, úgy mint főfájás, orr-, és szem vérzés nehéz légzés, étvágytalanság, émelygés, az izmoknak alig lehető mozgathatósága, általános levertség azon jelenségek melyeket egy szóval hegyi betegségnek nevezünk. A hegyi betegségnek ezen tünetei azonban csak a 4—5000 métert meghaladó hegyek csúcsain észlelhetők, inig a gyógytani czélokból ajánlott hegyi tartózkodási helyek nálunk a 2000 métert seholsem érik el. «) A levegő hőmérséklete. Klimatieus gyógykezelési szempontból a legfontosabb tényező a léghőmérséklete, éppen azért vándorol sok ezer beteg tél idejére déli tájak felé, hogy zord kiimánk vészteljes hidege elől menekülhessen. A levegő, úgy mint a föld felület hőmérsékletének egyedüli kútforrása a Nap. A levegő azonban a napsugarakból csak elenyésző kis mennyiséget nyel el, s inkább a földtől kisúgárzás által kapja melegét, ellenben a levegőben létező vizpárák úgy a napsugarakat egyenesen, mint a visszaverődő meleget felfogják. A felmelegedés rendesen következőkép történik : a napsugarak a homályos földfelületen elszóródnak s ezt megmelégítik. Egy része a sugaraknak visszaverődik, s a légkör alsóbb rétegeit felmelegiti, ugyan ezen réteg érintkezvén a földdel vezetés utján is kap meleget. A föld és levegő felmelegedése mind tovább tart s délután 1—3 óra között legnagyobb fokát éri el, este és éjjel a kisugárzás a levegőn keresztül a világűrbe tovább tart, és e mellett természetesen úgy a levegő mint a föld mind jobban kihűl, inig napfölkeltével a felmelegedés folyamata újra kezdődik. A megmelegedett légréteg köny- nyebbé válván felfeíé tolúl, mig helyébe a hideg levegő leereszkedik. Az alsó réteg midőn a. magasba száll; kisebb nyomás alá jön,^ kitágul s ennek következtében hőfokából vészit, inig a lefelé szálló hidegebb réteg nagyobb nyomás alá jön, tömöttebb lesz és már ez által is nyer meleget. Ha a napsugarai nem a földet érintik, hanem a nagy tengerre esnek, itt is azon folyamat megy végbe ; csak hogy a viz nehezebben melegszik át mint a föld s lassabban is veszíti el melegét, igy itt a levegő megmelegedése és kihűlése lassabban, de rendesebben történik mint a száraz főidőn, a tengerben a gyors átmeneteket gátolja még az a körülmény is. hogy ha a tenger felszínén a viz kihűl, az alább száll s az alsóbb rétegek-
