Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)

Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő

kamrában a levegő 2—21/2. atmosphäricus légnyomás alatt állott, akkor a kamrában tartózkodó egyénen észre lehetett venni, hogy légzése ritkább és mélyebb, úgy szintén az érlökés is kevesbedik ; az étvágy javul, az élenyülési folyamatok élénkülnek, az idegek érzése tompúltabb, mig az izom erő gyarapodik. A külbőrre és tüdőkre közvetlenül ható nagyobb légnyomás az ereket összenyomja s belőlük a vért a nyomásnak közvetlenül alá nem vetett szervekbe űzi, ily módon az elsők vérben szegényebbek, az utóbbiak (mint has, vesék, nyirkmirigyek, csontok, izmok, méh sat. sat.) vérben dúsabbak lesznek.

Ellenben ha a pneumáticus kamrákban a levegőt nagyobb mértékben megritkitjuk s igy súlyából elveszünk, a következőket tapasztalhatjuk: a külbör s látható nyákhártyák duzzadtak, a lélegzés felületés és nehéz, az érlökés gyakoribb, az izomműködés nehezebb, s ha a ritkítás fokozódik, a vérgázok a tüdőkben kiválnak s levegőembolia folytán halál következik be. Ha azonbaii a ritkítás nem oly nagy fokú, akkor csak is a szív és tüdők működése lesz fokozottabb, ennek következtében azonban a többi szervi működések is erélyesebbekké válnak.

A* pneumaticus szobákban tapasztaltakat nem lehet egészen alkalmazni a természetben előjövő tünetekre, mert itten mindig hozzájárul a légnyomáshoz a levegő hőmérséklete, tisztasági foka. s nedvességitartalma. A szabad természetben a levegő sűrítésnek oly fokát, milyent a pneumaticus szobákban alkalmazni szoktunk csak is a tenger mélyén, búvár harangok által érhetnénk el. de tekintve a föld lakható részének magassági különbözetét, ilyet nem találunk seholsem, azért csak is kisebb fokú sűrítéssel van dolgunk mikor a hegyek lakóit a rónára vagy tenger színére helyezve a légnyomás fokozódásától is eredményt várunk. Ellenben a ritkított, levegő hatását tapasztalhatjuk, ha igen magas hegyekre mászunk, vagy méginkább, ha léghajón merészen felemelkedve a légsúlymérőt rohamosan csökkenni látjuk.

Orvosi tekintetben azonban a légnyomásnak azon rendkívüli külömbözetét, a mint az a tengermélyére sülyedt búvárharang, másrészt a legmagasabb felhők fölé emelkedett léghajó között létezik, nem vehetjük tekintetbe, csak is a róna, illetve tengerpart s a hegyek és havasok közti légnyomás különbözeiét szoktuk gyogytani szempontból érvényesíteni. A tengerszin és hegyek között már a légnyomásban való különbséget nem csak a légsúlymérőn, de az emberi szervezeten is észrevehetjük, s egész jogosan beszélhetünk a tengerpart (illetve rónaság) sűrített és a hegyek és havasok ritkított levegőjéről. Tapasztalhatjuk, hogy a tengerparton, miután itt a levegő sűrűbb, tehát egy légzéssel több levegő, s ezáltal több éleny is jön a tüdőbe, az élenyülési folyamatok élénkebbek, a légzés ellenben ritkább és mélyebb, az étvágy jobb, az erő s testsúly gyarapodik, ellenben a hegyek ritkított levegőjében a lélegzés gyakoribb és mélyebb, mert itt az éleny kevesebb, nagyobb belég268