Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)

Részletes fürdőtan - X. Mesterséges módon készült fürdőhatányok - E. Fenyűlevélfürdők

259 zését már a pöstyéni-fürdő leírásánál közöltük, elég itt arra hivat­koznunk. A pöstyénin kívül kitűnő iszapot találunk Budapesten a Császár-Lakácsfürdőben, főleg azonban a Sárosfürdőben, mely az iszaptól kapta a nevét is. A sárosi fürdő iszapja tartalmaz ezer részben, Molnár szerint: Kovasavból ........................................96-0 részt S ziklaneműekből....................... 595-0 Vasból...............................................100 „ Vasfelkénegből............................ 7-6 „ Ph osphorsavas Mészből ... 100 n Szénsavas mészből .... 170 0 „ Szénsavas Magnesiumból . . 22-0 „ Gyántás anyagokból .... 4-0 „ Szerves anyagokból .... 80 0 „ összesen . . . 992-6 részt A többi hévvizek közűi hazánkban megemlitendők még Keszt­hely, Topuszkó, Stubicza, Daruvár, Varasd Toplicza, Trencsény fürdőhelyek, a hol az iszap orvosi czélokból fel lesz használva. E. Fenyülevélfürd’ók. Több helyt leginkább a magasan fekvő hideg-vizgyógyinté- zetekben divatba jöttek a fenyűlevélfütdők. T. i. az egyszerű meleg viz fürdőhöz öntenek fenyűlevél főzeteket, vagy azokból készült kivonatot, vagy olajat. Leginkább használják e czélra a kárpátokban a törpefenyűt, másutt pedig az erdei fényűt vagy lúczfenyűt is. Ezen fanemeknek ágait s leveleit naponta írissen főzik, s ezen főzetből V2—2 iter mennyiséget adnak egy kádfür­dőre ; vagy pedig gőzkészülékben destillálják. s az elpárolt olajat használják a fürdőkhöz A fenyűlevél fürdők mint bőrizgatók jönnek első rendben alkalmazásbe ; a kivonatban jelenlevő hangya­sav, gyánta neműek, illó olajok a bőrre erős ingerként hatván az ilyen fürdők közömbös hőfok mellett is ugv hatnak mint a meleg hévvízek. Eképen módunkban áll oly gyenge egyéneknél, kik a melegebb hévvizeket nem tűrhetik, langyos vízzel, melyhez fenyü- levél kivonat jön, a meleg hévvizek hatását elérni. Másod rendben azonban a balzsamos olajok a meleg vízben elillanak s a levegőben terjednek szét úgy. bogy a légzés alkalmával a tüdőbe jönnek, ezért alkalmazhatjuk az ilynemű fürdőket oly esetekben is, a hol óhajtjuk, hogy a fenvűillat a tüdőkre hasson. E czélbol ugyan némely helyt pl. Magyarországban Új-Tátrafüieden belégző termek vannak berendezve melyekben fenyűolajjal telitett levegőt lehet beszivni. A fenyűslevél fürdőket szoktuk rendelni kivált kép izom czuznál, Ízület csúznál és zsábáknál, másodsorban tüdőbajoknál, kiváltkép hörghurutnál.

Next

/
Thumbnails
Contents