Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - Részletes rész - I. - Felsch Ármin dr.: Az ujszülöttek betegségei
62 I. Az újszülöttek betegségei. termők ki, a legjobb a daganat lassú felszívódását nyugodtan bevárni. Legfölebb kis vatta-kötést alkalmazunk rá, hogy traumától óvjuk. Ha azonban elgenyedésre utaló tünetet (a fedő bőrréteg meglobosodását, vizenyőssé való átalakulását) látnánk, a daganatot haladéktalanul fel kell tárnunk és szabályszerű sebészi kezelést kell alkalmaznunk. 2. Cephalhaematoma internum. Kivételes esetekben a külső fej vérdaganat mellett vérzés történhetik a koponyacsont és dura mater közé is, tehát epiduralisan. Ezt nevezzük cephalhaematoma internumnak. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha csontsérülés, vagy csontosodási hiány van a koponyaboltozaton, a melyen át a vér beszivároghat. Tünetet csak akkor okoz, ha nagyobb méretű, amidőn agynyomási tüneteket válthat ki. Ilyen tünetek mellett a kórjelzés szempontjából felhasználható a lumbalpunctio, amelynél a vérzés tiszta epiduralis elhelyeződése mellett a nyert folyadék nem lesz véres és ezen alapon az agyburkok közé, vagy agyállományba történt vérzéstől megkülönböztethetjük. Ha azonban a cephalhaematoma int.-al egyidejűleg a most említett vérzések is jelen vannak, a lumbalpunctio a cephalhaemat. int. kórjelzésére fel nem használható. Nagyobb agynyomási tüneteknél előzetes próbapunctió után a vér aspiratiója jöhet szóba. 3. Koponyaűri vérzések. Nem túlságosan ritkák az újszülötteknél vérzések az agyburkok közé és az agyba. Legtöbbnyire könnyű szüléseknél keletkeznek a koponyacsontok eltolódása és vérerek megszakadása következtében. Koraszülötteknél és bujakórosaknál szerepet játszik e mellett még a vérerek szakadékonysága is. Az esetek egy részében súlyos traumák után, a koponj acsontok töréseinél, a varratok megszakadásánál keletkeznek erős vérzések. A vérzések subduralisan, vagy gyakrabban subarachnoidealisan és a piában fekszenek az agy domborulatán, ritkábban a gyomrocsokban és legritkábban az agy állományában. Súlyos vérzéseknél a gyermek halva születik meg. Kis vérzések tünet nélkül felszívódhatnak. Ha kevésbbé nagy volt a vérzés, az első napokban kifejlődnek a tünetek: folyton minden látható ok nélkül vissza-visszatérő asphyxia, aluszékonyság, agynyomási tünetek, mint a kutacs elődomborodása, feszessége, bradycardia, kancsalság, féloldali bénulás, görcsök. Különösen gyakoriak a görcsök a szemizmokban. A kórjelzés megállapítása nem mindig könnyű, nevezetesen az elhatárolás az agy fejlődési rendellenességeitől látható trauma hiányában okozhat nehézséget. Nagyon használható támpont gyanánt szolgálhat, ha a lumbalpunctiónál véres folyadékot nyerünk, amelyben elváltozott vörös vérsejteket is találunk. Lefolyás. Nemcsak a kisebb tünet nélküli vérzések szívódhatnak
