Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - Részletes rész - I. - Felsch Ármin dr.: Az ujszülöttek betegségei
56 I. Az újszülöttek betegségei. velük szemben támasztunk, hogy 1. egyszerűek, biztosan kezelhetők legyenek, 2. lehessen azokat kellően tisztán tartani, sterilezni, nehogy fertőzéseket közvetítsenek, 3. pontosan beállíthassuk hőmérsékletüket, szabályozhassuk relativ nedvességtartalmukat és kellően szellőztethessük. Ezen couveuse-öknek sok változata ismeretes, amennyiben különböző klinikusok különböző változtatásokat eszközöltek rajtuk. Elkészítésüknél általában azon elv érvényesül, hogy egy szekrényt vízszintes lemezzel kétfelé osztanak, az alsó részbe jön a melegítő készülék melegítő palackok, vagy meleg víz alakjában, míg a lemez fölött van a koraszülött elhelyezve. Gondoskodás történik nyílásokról a szekrény alsó részén, hogy a külső levegő bejuthasson és felül, hogy az a megmelegítés után kiáramolhasson. Egy a couveuse-ben elhelyezett hőmérő mutatja a hőmérséket. A couveuse hőmérséke 30° C körül legyen és azt szükség szerint csökkentjük, vagy emeljük. E cou- veuse-ök közül csak megemlítjük a Finkelstein-félét, s a Bommel-félét. Hátrányuk e couveuse-öknek, hogy nehezen tarthatók tisztán, a hőmérsék szabályozása sem egész könnyű, továbbá, hogy a gyermeket tisztántartás, szoptatás céljából ki kell belőlük vennünk. Ezért több intézetben nagy költséggel egész couveuse-szobákat rendeztek be, melyek sok előnyt nyújtanak ugyan, de kezelésük meglehetősen körülményes. A mindennapos gyakorlatban jó eredményeket érünk el, ha egy kisebb szobát jól felfűttetünk 25° C-ra, vagy a szobának egy kisebb, a kályha körüli részét elkerítjük és a gyermek ágyába melegítő palackokat teszünk, vagy meleg vízzel telt bádogteknőre, vagy thermophor- párnára helyezzük a koraszülöttet. Ezen párnák thermophor-anyaggal vannak megtöltve, s a párnákat körülbelül fél órára forró vízbe teszszük, mire tartalmuk megolvad és míg az lassan kikristályosodik, órák hosz- száig egyenletes meleget szolgáltatnak. A legfontosabb, hogy akár couveuse, akár egyszerűen az utóbb leírt módok segélyével melegítjük a gyermeket, pontosan ellenőrizzük a koraszülött hömérsékét naponta többször is. Nemcsak a lehűléstől kell u. i. féltenünk a koraszülöttet, hanem a túlfűtéstől is, amidőn nemcsak lázak, hanem görcsök, hasmenés, collapsus is jelentkezhetnek, mint a melegpangás következményei. Minden ilyen esetben a környező hőmérséket alá kell szállítani, hogy a koraszülött szervezetét a túlfűtés káros következményeitől megóvjuk. Az ezen melegítő eljárásokkal elért eredmények elég jók, amennyiben tényleg sikerült a koraszülöttek halálozási százalékát jelentékenyen leszállítani, így Hutinel és Délestre statisztikájában 66°/0-ról 36%-r^ sőt 14%-ra. Ennek elérésében természetesen épen oly nagy jelentősége van a fokozott, gondos ápolásnak és a természetes táplálásnak is. A koraszülötteket emellett óvnunk kell minden fölösleges lehűtéstől. Első időben ne is füröszszük és később is csak a rendesnél melegebb fürdőt alkalmazzunk. Tisztába tételnél, vizsgálatnál pedig csak igen
