Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - Részletes rész - I. - Felsch Ármin dr.: Az ujszülöttek betegségei
I. Az újszülöttek betegségei. 55 elég jó, míg ha a koraszülés oka gyanánt a bujakór, vagy a szülők betegsége szerepelt, a kilátások sokkal kedvezőtlenebbek. 2. Függ attól, hogy a koraszülés a terhesség mely időszakában következett be. Általában a 27—28. hét előtt születettek kilátásai az életben maradásra szerfölött kétesek. 3. Különösen nagy jelentőségű továbbá az életben maradást illetőleg a kezdeti súly. Credé statisztikája mutatja, hogy míg a 2000 --2500 gr. testsúlyúak halálozása aránylag kicsiny (11 °/0), addig 1500—2000 gr. súly mellett már aránytalanul nagyobb (36%) és 1000—1500 gr. súlyúak közül csak nagyon keveset sikerül életben tartanunk (halálozás 83%). Rendelkezünk ugyan ma már szórványos észleletekkel, melyek mutatják, hogy 1000 gr.-nál kisebb súlyú gyermekeket is sikerülhet (719,750 gr., stb.) fokozott gondozással az élet számára megtartanunk, ezek azonban csak nagy kivételek. 4. Függ továbbá a kórjóslat a hömérsélc viselkedésétől : rossz kórjóslatra mutat, ha a test hőmérséke 35°C. alá sülyed. 5. Nagyfontosságú végül, hogy milyen a gyermek szopási képessége. Ha a gyermek jól tud szopni, s így könnyebben tudunk táplálásáról gondoskodni, életben maradása sokkal valószínűbb. Meg kell még említenünk azon körülményt is, hogy a koraszülöttek sorsára befolyást gyakorol nagy hajlandóságuk bacteriumos fertőzésekre és az ezekkel szemben tanúsított csökkent ellenálló képességük. A kezelésnél legfontosabb feladatunk, hogy 1. iparkodjunk a koraszülött testhőmérsékletét a normalis magaslaton tartani, továbbá 2. hogy gondoskodjunk megfelelő táplálásáról. 1. A koraszülött hőmérsékletét a normális magaslaton oly módon törekedünk tartani, hogy a relative nagy hőveszteséget a legszűkebb határok közé szorítjuk, sőt ha szükséges, megfelelő eljárásokkal a koraszülött melegítéséről is gondoskodunk. Említettük más helyen, hogy minden újszülött hőmérséke a születés után leszáll, majd ismét fölemelkedik. Koraszülötteknél ezen hőleesés sokkal nagyobb, 2—3° C-t is kitesz, s ezt vagy csak sokára, vagy egyáltalában nem követi a hőmérséknek újólagos felemelkedése. Nagyfontosságú azért ezen kezdeti hypothermia megakadályozása. Mihelyt tehát szülés után a koraszülött- séget megállapítottuk, azonnal adunk egy 35°C-ról lassan fokozatosan 40°C-ra fölmelegedő fürdőt körülbelül 20 percnyi tartammal és utána a felmelegített ruháiba felöltöztetve, úgy helyezzük el az újszülöttet, hogy további egyenletes melegítéséről gondoskodhassunk. A gyermeket ne burkoljuk be vattába, mert az — rossz melegvezető lévén — meggátolja, hogy a gyermeket melegítsük, másrészt meg átnedvesedik és ily módon még inkább elősegíti a hőveszteséget. Öltöztessük ezért vagy a szokásos csecsemőruházatba, vagy melegebb flanell-ruhácskába és gondoskodjunk, hogy a koraszülöttet továbbra is állandó melegen tartsuk, azáltal, hogy állandóan melegítjük. Intézetekben, klinikákon a koraszülöttek melegítésére melegítő szekrények, u. n. couveuse-ök szolgálnak. A követelmények, melyeket
