Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - IV. Fejezet. A beteg gyermek
A beteg gyermek. 47 IV. FEJEZET. A beteg gyermek. 1. Egyes fontosabb semioticus tünetek. A gyermek vizsgálatánál is ugyanazon módszereket alkalmazzuk, mint a felnőtténél. Arra törekszünk tehát elsó'sorban, hogy a kórelőz- ményt pontosan, minden részletre kiterjedó'leg megismerjük és csak ezután eszközöljük a beteg vizsgálatát szemlélés, tapintás, kopogtatás, s hallgatódzás útján, melyekhez csatoljuk szükség szerint a vizeletnek, vérnek és váladékoknak vizsgálatát. Egyik-másik tünet azonban akkora jelentőségű, hogy az már egy bizonyos betegség, vagy a betegségek bizonyos csoportja felé irányítja az orvos figyelmét. Gyakorlati szempontból ezek ismerete el nem hanyagolható fontosságú és nehányat azért a következőkben kiemelünk. A legelsőbben megfigyeljük a gyermek testtartáséi s Állandó oldal fekvést látunk mellhártyalobnál, tüdőlobnál; vadászkutyafekvés (oldalfekvés felhúzott lábakkal és mereven hátrahajlított fejjel) agyhártyalobra, vagy ha régi idő óta van jelen, idült agyvízkórra enged következtetnünk. Hasonfekvést észlelhetünk fénykerüléssel járó szembántalmaknál, spondy- litisnél. Ülésnél, vagy állásnál a combokra való támaszkodás, vagy a fej alátámasztása ugyancsak spondylitisre mutat. Hashoz felhúzott combok, s elesettség mellett mozdulatlanság a hashártya heveny gyulladásos megbetegedésére utalnak. Arc kifejezés. A jellegzetesebb arcelváltozások közül kiemeljük az öreges arcot, u. n. Voltaire- <rcot (beesett, fénytelen szemek, ráncos, kiaszott arc)decompositiónál, a facies abdominalis-1 (réveteg tekintet, hegyes orr) a hasűrben lezajló súlyos megbetegedéseknél, így féregnyulvány- lobnál, hashártyalobnál, az idiota-arcot, a görvélycs arcot (duzzadt orr s felső ajak, esetleg mirigyduzzanatok a nyakon, becsipásodott szemek), a facies pertvssea-1 (zacskós szemhéjak, véraláfutásos kötőhártyák), a facies scarlatinosa-1 (piros pofák, míg az ajkak és orrszárnyak körüli részek feltűnő halványak), a facies morbillosa-t (piros tarka foltos arcbőr, fénykerülés, könnyezés, savós orrfolyás) és a pöffedt, feltűnően halvány arcot veselobnál. Köztakaró. Figyelnünk kell a) színére: sárga ÍGterusnál (újszülöttnél icterus neonat-nál, vagy sepsises alapon, rendkívül ritkán az epeutak veleszületett elzáródásánál, idősebb gyermekek icterus catarr- halisánál); sárgás-fakó veleszületett bujakórnál, halvány-fakó anaemiánál, pyelocystitisnél, cganosisos keringési zavaroknál; pontozott, illetőleg foltos a később leírandó jelleggel scarlatinánál, morbillinél, rubeolánál, csecsemőkön lues congenitánál; kisebb-nagyobb vérzéses foltok láthatók purpuránál. Körülírt pír a bőr-hajlatokban intertrigonál stb. bj a turgorra. A szövetek nem feszesek, a köztakaró ráncos, pety
