Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - II. Fejezet. Az egészséges gyermek táplálása
40 Az egészséges gyermekek táplálása. mely mellett nem csupán egyes csecsemők kivételesen, hanem a legtöbben jól fejlődnek. Ebből indulunk ki a tej hígításának kérdésénél is. Több gyermekorvos ( Budin. Rothschild, Oppenheimer stb.) ajánlotta, hogy már újszülötteket is tiszta higítatlan tejjel tápláljunk, a pontos észleletek azonban kiderítették, hogy ilyen táplálási mód után a gyermekek legtöbbjénél súlyos táplálkozási zavar fejlődik ki. A tejet tehát hígítva adjuk. Elkezdjük a táplálást 1 r. tej -j- 2 r. vízzel (V3 tej), majd kb. a második hó második felében rátérünk 1 r. tej + 1 r. vízre (j tejre), kb. az ötödik hóban J/3 tejre (2 r. tej -f 1 r. víz) és a 9-ik hó vége felé adhatjuk már tisztán a tejet. A hígítással azonban a tej caloriás értékét jelentékenyen csökkentjük, ennek pótlására azért a tejhez nagy caloriaértékű tápanyagokat kell tennünk: a) zsírt, vagy b) szénhydratot. a) A zsír alkalmazását látjuk a Biedert-féle tejszínkeveréknél, a Biedert-féle ramogennél, a Backhaus-tejnél, stb. Bár elég szép gyarapodást láthatunk ilyen zsírdús tejkeverékek mellett is, azonban a klinikai észlelések eléggé mutatják a zsírdús táplálás veszélyes voltát főleg olyan gyermekeknél, akik már előzetesen is táplálkozási zavarban szenvedtek. Ezért a gyakorlatra ezeket sem szükségeseknek, sem ajánlatosaknak nem tartjuk, hanem a hígított tejhez a higítás következtében szenvedett energia-veszteség pótlására szénhydratokat, cukrot és lisztet adunk. b) A cukrok közül három cukorféleség jön a csecsemőtáplálásnál alkalmazásba: a tejcukor, a nádcukor és a maltose. A szőllőcukrot nem használjuk. Valamely cukorféleség értékét a csecsemő-táplálás céljaira megszabja, hogy 1. mennyiben befolyásolja a súlygyarapodást, 2. mekkora az assimilatiós értéke és 3. mily gyorsan erjed és vált ki hígas székletéteket. A különböző cukrok u. i. ezeket illetőleg különbözőképen viselkednek : isodynamiás mennyiségeik nem egyenlő méretekben mozdítják elő a testsúlyt, assimilatiós értékük és erjedési gyorsaságuk is különböző. A súlygyarapodásra gyakorolt jótékony hatás tekintetében legeiül áll a sorozatban a malátacukor, leghátul a tejcukor. Assimilatiós értéke (mekkora adag vezet glykosuriához ?) legnagyobb a malátacukornak, legkisebb a tejcukornak. Hashajtó hatás tekintetében is azonban a maláta-, és utána a nádcukor vezet, míg a tejcukornak csak nagyobb adagai váltanak ki hígas székletéteket. A malátacukor emellett nagyon drága. A gyakorlat céljaira egészséges csecsemőnél a nádcukor és különösen a Soxhlet-féle tápcukor ajánlható. Utóbbi szürke, édeskés por, főleg dextrin és maltoseból áll, kevés konyhasó is van hozzákeverve ; nem drága. Jelentékenyebben gyarapítja a testsúlyt, mint a tejcukor, hashajtólag nem hat, sőt inkább dugít, mely körülmény olykor inkább rovására írható. Vigyáznunk kell azonban a cukor mennyiségének megállapításánál, mert a túlsók cukor huzamosan adagolva súlyos ártalmat képvisel. Legtanácsosabb azért, ha annyi cukrot
