Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - II. Fejezet. Az egészséges gyermek táplálása
Az egészséges gyermekek táplálása. 39 meg ha a tej előzetesen romlott volt, azt a sterilezés után sem szabad táplálás céljaira felhasználnunk. A most említett csirtalanító eljárások közül a gyakorlat céljaira a legtöbb előnyöket nyújtja a sterilezés a Soxhlet-féle készülékben. Ezen készülék elve abban áll, hogy annyi egyes adagot sterilezünk vízfürdőben külön üvegekben, a hány adagot kap a gyermek 24 órában. A tejkeveréket tartalmazó üvegekre egy gummilemez jön, amelyet a lehűtés alatt az üvegben foglalt levegő megritkulása folytán a külső levegő nyomása beszorít és amely ily módon az üveget légmentesen elzárja. Az asepsises módon nyeri friss tejből azonnal a házba hozatal után elkészítjük a szükséges tejkeveréket, szétosztjuk a tisztaság gondos betartása mellett egyes üvegekbe, s felforr altatjuk a forralás kezdetétől számítva 4—5—10 percnyi tartamig. A forralás után azonnal lehűtjük és jégen, vagy hideg vízben ártjuk az elhasználásig (nem tovább, mint 24 óráig !), amidőn a test hömérsékének megfelelő hőfokra melegítve adjuk a csecsemőnek. Leveszszük az üvegről a gummilemezt és ráhúzzuk a keztyüujjszerű (és nem csöves) szopókát. A Soxhlet-féle készülék legfőbb előnye abban áll, hogy a gyermek az előre lemért mennyiségű és higítású tejadagokat ugyanazon üvegből kapja, mint amelyben azokat csiramentesekké tettük. Szerényebb viszonyok közt megelégedhetünk azzal is, ha a tejet tiszta edényben rövid ideig felforraljuk és azonnal lehűtjük, az elfogyasztásig lehűtve elfedve tartjuk és a szükséges tejkeveréket a táplálási idő bekövetkeztével elkészítjük, midőn is a tejkeveréket együttesen újból felforraljuk. Kimutatták azonban, hogy a tejnek 100°-ra történő felforralása a tej vegyi és biológiai sajátosságaiban mélyreható elváltozásokat idéz elő, amelyhez járult azon tapasztalat, hogy a Möller-Barlow-kóvi csaknem kizárólag olyan gyermekeknél észlelték, akiket hónapokon át túlhosszú ideig (3A óráig) forralt tejjel, vagy u. n tejconservekkel tápláltak. Mindezen körülmények arra vezettek, hogy olyan más eljárásokat alkalmazzanak, melyek a tej bacteriumtartalmát megsemmisítik ugyan, azonban a tej összetételét, minőségét lényegesen meg nem változtatják. Ennek megfelelne a pasteurözés. Azonban kiderült, hogy ily módon a gümőkórbacillust sem öljük meg bizonyossággal és kezelése sem oly egyszerű, hogy a gyakorlat céljaira ajánlhatnék. Ugyancsak az említett okok miatt ajánlották, hogy a tejhez fertőtlenítő anyagot (formalin, hydrogen. hyperoxyd) tegyünk. Mindezek azonban nem is veszélytelenek és nem is elegendők a szándékolt cél elérésére és minthogy bebizonyí- tottnak nem tekinthető, hogy a rövid ideig eszközölt forralás következtében létrejött elváltozások a tejben annak használhatóságát tényleg csökkentenék és a Barlow-kór veszélye is csak a túlzott sterilezés után fenyeget, a rövid ideig tartó felforralást, resp. ismételt forralást kell ma a legmegfelelőbb csirtalanító eljárásnak tekintenünk. A mesterséges táplálás technikája. A mesterséges táplálás irányításában a főelvünk legyen, hogy lehetőleg olyan módszert válaszszunk,
