Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - I. Fejezet. Az egészséges gyermek fontosabb boncolástani és élettani sajátosságai
Á testfelület gyermekeknél jóval nagyobb, mint felnőtteknél: 1 kg. testsúlyra 810 cm2 testfelület jut újszülöttnél, míg felnőttnél 820 cm2. Ennek fontosságára később rátérünk (1. energiaszükséglet). Belső szervek. Tüdő. Légzés. Az újszülött tüdeje, mindjárt az első sírással kitágul, teljes kitágulása azonban mégis nehány napot vesz igénybe. Eleinte a tüdők igen kicsinyek, minthogy a rövid mellkasban az aránylag nagy szív és a thymus is helyet foglal. A mellkas növekedésével a tüdők térfogata is nagyobb lesz. A légzési számot gyermekeknél pontosan csak alvás közben határozhatjuk meg, amennyiben minden izgalom, pl. sírás e számot jelentékenyen megnöveli. A légzési szám percenként a következő középértékeket mutatja: újszülöttnél 40 körül, 1 évesnél 25, 2 évesnél 24, 5 évesnél 20, 10 évesnél 18 és felnőttnél 16. A légzés rhytmusa az első két évben teljesen normális viszonyok között sem mindig egyenletes : még alvás közben is mély belégzések rövidekkel váltakoznak és az egyes légvételek közti időszakok is különbözők. A légzés jellege túlnyomóan rekeszi (hasi) és csak a hetedik év után lépnek működésbe a mellkas izmai is. A tizedik év után érvényesül mindinkább a nemnek befolyása, amennyiben fiúk inkább a hasukkal és a mellkas alsó részével, míg leányok inkább a mellkas felső részével légzenek. A légzésnek ezen mechanismusa összefügg a testtartással: a csecsemő fekvő helyzete megmagyarázza a rekeszi typusú légzést, amint azután a gyermek függőleges helyzetbe jut, fenn jár, a mellkasfal és a hasi szervek lejebb szállnak, s a mellkas izmai is erősbödnek, jut mindinkább érvényre a mellkasi jellegű légzés is. — A légzés hangja érdes sejtes. Szív. Vérkeringés. A szív újszülöttnél aránylag nagyobb felülettel fekszik a mellkas falához, mint felnőtteknél, az előrehaladó évekkel a tüdő lebenyei egyre nagyobb felülettel takarják a szívet. Helyzete annál közelebb áll a vízszinteshez, minél fiatalabb a gyermek, az évek folyamán a rekesz leszállását követve, lassan ivalakban sülyed csúcsa lefelé. Ennek eredménye, hogy míg újszülötteknél és csecsemőknél a szívcsúcs a'4-ik bordaközben a bimbóvonaltól kb. egy harántujjnyi távolra kívül fekszik, addig a 7-ik év körül már belekerül a bimbóvonalba, s az ötödik bordaközbe sülyed és csak kb. a 14-ik év táján találjuk a felnőttekre jellegzetes helyen. A csúcslökés egyébként csecsemőknél és fiatal gyermekeknél nem látható és alig tapintható. A szívtompulat aránylag annál nagyobb, minél fiatalabb a gyermek. A hallgatózásnál úgy a szívcsúcs, mint a tüdőverőér fölött a systolés hang az erősebb. A szívhangok tiszták. Már itt jegyezzük meg, hogy az első három életévben az ú. n. anaemiás zörejek rendkívül ritkák, annyira, hogy többen anaemiás zörejek előfordulását a zsenge gyermekkorban egyenesen tagadták. Újszülöttnél a két szívfél falának vastagsága alig különbözik egy16 Az egészséges gyermek fontosabb boncolástani és élettani sajátosságai.