Bókay János dr.: Az intubatiós traumáról (Budapest, 1901)
A tubus bevezetés alatti traumáról
6 BÓKAY JÁNOS azon állítása, liogy „ . . . die Fälle sind nicht allzu selten, in welchen post mortem Verletzungen, selbst Perforationen des Rachens und Kehlkopfschleimhaut gefunden werden“. Eseteim a következők : 1. eset. K. E. 22 hónapos gyermek felvétetett 1893. január 11-én larynx-diphtheritis-szel. Súlyos stenosis ; azonnal intubáltatott. 12-én esti 6 órakor a tubust expectorálja ; 8 órakor este reintubatio. 14-én reggel 9 órakor extubatio fonállal, esti 10 órakor ismét reintubatio szükséges. 16- án éjfélkor a tubust kiköhögi, hajnali 4 órakor ismét intubálni kell. 17- én fekvő tubus mellett asphycticussá válik, miért is azonnal extubái- tatik, azonban csakhamar újból intubatio szükséges. Esti 10 órakor a tubust felköhögi s egy számmal nagyobb tubus vezettetik a gégébe. 20-án reggel 9 órakor extubatio, egy óra múlva reintubatio. 23-án reggel a tubust kirántja, mire rohamosan asphjxiaáll be-, az azonnal végzett tubusbevezetés és mesterséges légzés a gyermeket nem hozza életre. Január 11-től 23-áig a láz 38'4—39‘7° között váltakozott. A tubusbennlét össztartama 283 óra. Összesen 8-szor intubáltatott. Boncslelet: A gége jobb felében egy félkrajczárnyi, szabálytalan alakú, a lig. aryepiglotticum alatt kezdődő, sarjadzó szélektől körülvett, egészen a gége körüli kötőszövetig terjedő anyaghiány, melyből melles lefelé a gégeelőtti kötőszövetbe, a pajzsmirigy két lebenye közé, mintegy 3 cm. hosszú csatornába jutunk. A pajzsporcz mellső része hiányzik, oldalsó részei pedig nagyobbára porczhártyától fosztottak, véresen beivódottak. A gyürűporcz mellső része hasonlóképen hiányzik, hátsó részei nagyrészt lemeztelenítettek. A gége jobb felének nyákhártyája a hangszalagok fölötti részen vérdús, szemcsés sarjak által, az azok alatti téren pedig sárgásvörös, tömött gerendaszerű hegek által pótolt, melyek között helyenként egészen a lemeztelenített pajzs- s gyűrti- porczig terjedő anyaghiányok láthatók. A bal hangnyújtvány teljesen meztelen, a felső két, valamint a 6—9. porczgyűrű mellső részein a nyák- s porczhártya hiányzik. Az áhítképzödés ezen esetben úgy látszik 23-án jöhetett létre, midőn a beállott asphyxia folytán sürgősen intubálni kellett a beteget. Az álút- képzést kétségtelenül elősegítette a súlyos és kiterjedt felfekvési fekélyződés a gégében. 2. eset. U. E. 3x/2 éves gyermek, felv. 1893. április 4-án. A diph- theriás stenosis igen súlyos, úgy hogy a beteget azonnal intubálni kell (esti 9 óra). Esti 11 órakor a tubust kiköhögi; V2 óra múlva reintubatio. Április 5-én reggel 6 órakor a tubust kiköhögi: d. e. 9 óráig tubus nélkül légzik, ekkor a hirtelen beálló nagyfokú nehézlégzés miatt sür gősen intubálni kell a gyermeket, mire a légzés felszabadul. Kiterjedten perichondritis thyreoidea fejlődik. 6-án reggel 3 órakor a tubust kiköhögi; 4 órakor intubatio, mire azonban a légzés nem nyugszik meg
