Bókay János dr.: Az intubatiós traumáról (Budapest, 1901)
A tubus fekvésével összefüggő traumáról
52 BÓKAY JÁNOS tubust mindenkor a beteg fejlettségéhez mérten választotta, még mielőtt annak kora után tudakozódott volna.) A tubusok beosztása Variot és Glover szerint a testhossz tekintetbe vétele mellett a következő volna: A tubus száma A hangrós mellsőhátsó átmérője A hangrés haránt átmérője közepes tágítás mellett A tubus kihasasodá- sának mellső-hátsó átmérője A tubus kihasaso- dásának haránt átmérője Legnagyobb testhossz, a melynek a tubus megfelel I. 7 mm. 6 mm. 4'5 mm. 5’5 mm. 60 cm. és azon alul H. 8 „ 6-5 „ 5'5 „ 6 „ 70 „ „ „ „ III. 9 „ 7 „ 6 6-5 „ 80 „ „ „ „ IV. 10 „ 8 „ 7 „ 7-5 „ no „ „ „ „ V. 12 „ 9 „ 8 „ áo 1 30 „ „ „ „ VI. 13-11 „ 10 „ 9 „ 9'5 „ 150 „ „ „ felül Fájdalom, a franczia tubusokra vonatkozólag csak gyér tapasztalataim vannak s így a fenti beosztási elvhez gyakorlatilag hozzá nem szólhatok, az új beosztás szerint készült O’Divyertubusokkal végzett intubatióim azonban beigazolták előttem azt, hogy O’Dwyer helyesen cselekedett, midőn az eredeti második számú tubust kisebbítette, a 3—4 éves gyermeknek szánt tubust 4—5 éves gyermeknél ajánlta haszná- landónak s a három évesek számára új tubust iktatott a sorozatba. Hisz fent láttuk, hogy a fekélyződések 1—2 éves s 2—3 éves gyermekeknél aránylag legtekintélyesebb számmal szerepelnek s így ezen életkorban a legintoleransabb a légutak nyákhártyája a tubusnyomás iránt. Mindezek után a prophylaxis tárgyalásánál azon kérdéssel óhajtunk foglalkozni, hogy mily álláspontra helyezkedjünk az „écouvillonnageu s a „tubage intermittent“-tel szemben s általában mikor tartjuk javaltnak az első extubatio-kisér- letet ? Variot és Bayeux „écouvillonnage du larynxu alatt azon műtéti eljárást értik, mely a Bayeux-Collin-féle tubus bevezetéséből a gégébe s nehány pillanat múlva eszközlendő eltávolításából, enucleatiójából áll. Erősen álhártyás croup-esetekben ugyanis a tubus bevezetését azon szándékkal végzik, hogy a
