Bókay János dr.: Az intubatiós traumáról (Budapest, 1901)
A tubus fekvésével összefüggő traumáról
AZ INTUBATIÓS TRAUMÁRÓL 51 Még későbben (1898.) O’Dwyer újból megtoldotta egy- gyel tubusai sorozatát és pedig különösen a cricoidealis fék fekvési fekélyződések lehető eliminálása czéljából. Miután ugyanis tapasztalatai azt mutatták, hogy ezen exuíceratiók főleg 3—4 éves korban levő gyermekeknél észlelhetők, a koruknak megfelelő tubust oly keskenyre kívánta készíttetni a fej és a hasas kidomborodás között, a mennyire az csak lehetséges. Ez azonban, a czélt tekintve, nem volt elengendő. Ezért még egy tubust szerkesztett, mely directe három éves betegeknek volt szánva. A két éveseknek szolgáló tubus nagyságát már évek előtt kisebbítette, miáltal ezen korú s a következő tubus között nagyobb hézag támadt; ezen hézagot az új tubussal pótolta. A régi 3—4 évesnek szolgáló tubus, az új beosztás szerint, a 4—5 éves korban lenne tehát alkalmazandó s az előbbi skála IV. számú tubusa csak a 6—7. évben. Az új beosztás ezek szerint a következő: Nr. i.-1 éves korú gyermeknél ii.-2 r> Y) ni.-3 Y) n Y) IV. 4-5 ?? rt V. 6-7 Y) n ?? Y) VI. 8-9 Y) r> ?? ?? VII. 10Y) n Y) Az amerikai tubusok nagysága tehát a korhoz van viszonyítva. Variot és Glover ezzel ellentétben czélszerübbnek találná, ha a tubusok nem a kor szerint, hanem a testhossz tekintetbe vételével lennének kiválasztva, mert a gyermek kora szerin- tök nem jelzi egyszersmind a gége átmérőjét; erre az ő nézetük szerint csakis a testhossz használható fel, miután a szervek méretei, a szilárd falú járatok kalibere a növés egész ideje alatt a testhoszszal s nem a korral állanak arányban. Fejtegetéseiket Krishaber és Damaschino nézetével támogatják, kik tudvalevőleg a légcső-canule-ök átmérőjét az egyének testhosszának s nem korának tekintetbe vételével állapították meg. (O’Dwyer maga is jól ismerve a gége különböző nagyságát ugyanazon korú gyermekeknél, a használatba veendő
