Bókay János dr.: Az intubatiós traumáról (Budapest, 1901)
A tubus fekvésével összefüggő traumáról
AZ INTUBATIÓS TRAUMÁRÓL 49 eJomY-tubusaival dolgozott, melyekről e fejezet aetiologicus részében már megemlékeztünk s részünkről két éves tapasztalat alapján óhajtandónak tartjuk, hogy az ebonit-tubus a nehéz bronztubusokat a diphtheriás praxisban mindenhol kiszorítsa. Mint historicus adatot jegyzem ide, hogy ezen O’ Dwyer- féle ebonit-tubusokat Európában tudtommal először Bonain (Brest) vette alkalmazásba.2 Mindazon módosítások közül, melyeket egyesek az eredeti tubusokon végeztek, e helyen csak Bauer dr. módosított alakú tubusairól kivánok behatóbban megemlékezni.3 Bauer dr. hullavizsgálatainál nyert eredménye alapján ugyanis az O’Dwijer-féle tubusokat különösen két irányban vélte helyesnek módosítani. Miután szerinte a légcsőnek az elhajlása mindig a cart, cricoidea táján történik, ez pedig különböző korú légcsöveknél más és más távolságban van, ezt tubusai szerkesztésénél figyelembe vette. így módosított csöveinél az 1 éves gyermek számára szolgáló tubusnál ezen tengelyeltérés 13 mm.-nyi távolságban kezdődik a tubus fejétől számítva s innen kezdve az elhajlott rész tengelye az eredeti tengelylyel 12° szöget képezve fut le; 2 éves gyermek számára szolgáló tubusnál az elgörbülés 16 mm. távolban kezdődik s az elhajlás szöge 10°-ot képez; 3—4 éves tubusnál 18 mm. távolban kezdődik s 8° szög alatt fut le ; 5—7 évesnél 20 mm. a távolság s 6° az elhajlási szög; 8—12 évesnél 22 mm. a távolság s 4° az elhajlási szög s végre 13 évesnél 24 mm. távolság s 2° az elhajlási szög. 1 Revue hebdomadaire de Laryngologie, d’Otologie et de Rhino- logie. 1898. Nr. 36. 2 A Bayeux-Collin-féle tubusokról különös megjegyezni valóm nincsen, ezek ugyanis az eredeti ö’D^yer-tubusokkal nagyjában megegyeznek s a különbség a két tubus között esak az, hogy a Bayeux- tubusok a hasas kidomborodás alatt le vannak metszve. A L. Fischer- féle (New-York) kaucsuk-tubusokat bár beszereztem, eddig alkalmazásba nem vettem s nem tudom, hogy a tubus egész hosszában alkalmazott gyűrűs kidomborodások a decubitus szempontjából nem kifogásol- hatók-e. J/owíi-nak s Hagenhach-nak, mint közleményeikből látjuk, kedvezők a tapasztalatai ezen tubusokkal; Hagenbach ezen tubusokat, melyek eredeti alakban conicusan végződnek, O’Dwyer ebonit-tubusai- hoz hasonlólag olyképen változtatta meg, hogy az alsó vég kissé öblösen s jól legömbölyítve formált. 4
