Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)
III. Hőgyes Ferencz dr.: Varicella után fejlődött nephritis parenchymatosa két esete
47 xléssel. Henoch ezen észlelése megerősítésére újabban még G. Ti. Rachelx) new-yorki és A. Hoffmann2) darmstadti orvosok ismertettek egy-egy esetet, s ezen 6 eset leírásával az irodalmi adatok véget érnek. Mi a „Stefánia“ szegény gyermekkórházban a legutóbbi hetek alatt szintén 2 hasonló esetet észleltünk. Mindkét esetünk világos képét nyújtja a fenntjelzett kóroktani kapcsolatnak, s mint ilyeneket az irodalmi adatok növelése czéljából közlésre érdemesnek találtuk. Mielőtt eseteink leírásához fognánk, ismertetni óhajtjuk röviden az eddig észlelt eseteket is, hogy így az aránylag kevés adat egyenkint és együttesen való megbirálkatása folytán a kórtani kölcsönös összefüggés levezetése meg- könnyíttessék. Henoch eseteit 1882. október havától 1883. év tavaszáig észlelte, a három elsőt kórházilag, a negyediket magán- gyakorlatában. Ezek a következők : 1. 1882. október 18-ikán 2 éves leányka vétetett fel H. osztályára a lues tüneteivel. Betegnél november 13-kán nagyobb számú hólyagból álló varicella kiiteg fejlődött mérsékelt láz kíséretében. Nov. 26-ikán a szemhéjak és lábhátak bőrén oedema lépett fel; vizeletében fehérnye, nehány henger és vesehámsejt találtatott. Hőmérség 384 0 C-ig emelkedett. A további napok alatt a vizelet napi mennyisége csökkent. Deczemher 3-ikán erős hányás, cyanosis, collapsus tünetei közt a beteg hirtelen elhalt. Bonczolatnál a bal szív mérsékelt túltengése és tágulása találtatott ép billentyűrendszer mellett, továbbá oedema pulmonum, nephritis parenchymatosa acuta és zsíros máj. 2. 5 éves leányka, ki 1882. október havában 3 hétig tartott ileo-typhus ellen gyógykezeltetett és október 20-iká- tól kezdve láztalan volt; november 10-ikén erősebb íoku varicellát kapott, melyet láz nem kisért. November 18-ikán ') Wiener medizinische Wochenschrift. 1884. Nr. 31. — 2) Berliner klinische Wochenschrift. 1884. Nr 38.
