Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)
II. Bókai János dr.: A vörhenyes izületlobokról
42 tét még inkább megerősíti; ezen felfogással ellenben ellentétben áll Heubnerx), ki is csak legújabban egy esete alapján a polyarthritikus genyedéseket a scharlach-diphtheritis- szel kozza összefüggésbe, s Löffler 2) kisérleti adatai alapján microparasiták „secunddr invas lójából" származtatja. B) Genyes synovitisek. a) A synovitis scarlatinosa kezdettől fogva a genyes izü- letlob képét mutatja, midőn is fennálló purulens synovitis a sepücho-pyaemia egyik tünete gyanánt szerepel. [10-dik és 13-dik eset]3). A synovitis purulenta scarlatinosa ezen alakja kezdettől fogva a genyes izületlob képét mutatja, s ezáltal lényegesen különbözik a synovitis serosa acuta scarlatinosától általában, valamint ennek azon alakjától, melynél a kezdeti serosus izzadmány genyessé változik át. Trousseau, Hebra, Lohn, Thomas ezen arthritiseket a puerperal folyamatokkal járó genyes sokizületi lobokkal hasonlítják össze, s septicho- pyaemiával hozzák kapcsolatba, melyet Bolin szerint a nyaki kötszövet gangraenescentiája, evesedése indít meg. Legutóbb Henoch tanár emlékezett újból a vörheny ezen ritka szövődményéről a német orvosok 1881-dik évi salzburgi gyűlésén, s ezen tárgyról tartott és három kóresettel egybekapcsolt előadása a jelen volt gyermek-orvosok figyelmét nagy mérvben lekötötte. Az itt szóval elmondottakat szerző részletezve _a „Charité Annalen“ 1882-dik évi folyamában tette közzé. A bántalom, mint az eddigi észleletek mutatják a synovitis fenntebb tárgyalt alakjaitól lényegesen eltér. Az általam közlött első esetben (10-dik eset) a genyes izületlob súlyos kiterjedt garat diphtheritis-szel, s nyaki phlegmone- val complicált scarlát esetnél jelentkezett. A megbetegedés a gyermeknél a vörheny kezdetétől számított 14-dik napon 0 Berliner kiin. Wochenschrift. 1884. p. 697. — 2) Heubner által idézve — 3) Az alább következő jellemzés kevés változtatással az 1882 évi czikkemböl van átvéve.
