Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)

II. Bókai János dr.: A vörhenyes izületlobokról

9

ról szól, kinél a vörheny folyama alatt „fültőmirigy-gyula- dás és izületlob“ lépett fel, nagyobb figyelemben azonban ezen tárgy általában csakis a 40-es években kezdett részesülni.

Schnitzer és Wolff az általuk 1843-ban kiadott gyermekgyógyászatban 1), mely több kitűnő észlelő tapasztalatának rendszeres összeállítása, erre vonatkozólag a következőket mondják: Die letzte Affection (Gelenksentzündung) kam besonders vor, wenn das Exanthem schnell verschwand, nicht vollkommen zum Vorschein kam, oder die Kranken sich im Stadium der Desquamation erkältet haben". Többet szerzők nem említenek, s így valószínűnek látszik, bogy az illető észlelők kizárólag csak savós izületlobokkal találkoztak vör- lieny eseteiknél.

Underwood2), kinek német fordításban megjelent tankönyve 1848-ból való, a következőket mondja a vörheny utóbántalmainak tágyalásánál: ..von den übrigen Nachkrankheiten sei noch der Eiterablagerungen in die Gelenke.... gedacht.1' Bővebben azonban ő sem foglalkozik a scarlatina ezen szövődményével.

Bcirthez és Rilliet3) már behatóbban tárgyalják a szóban levő izületlobokat, s több szerzőt, mint Bicker, J. Frank és Roeseh, említnek fel, kik savós izület-lobokat szövődmény gyanánt láttak vörheny eseteiknél, még pedig olykor egész könnyű megbetegedéseknél. Felemlítik, hogy ezen izületlobok néha genyedésbe mennek át, s itt Ducháteau, Kennedy és Trousseau észleleteire hivatkoznak, saját maguk részéről azonban sohasem tapasztalták, hogy ezen savós izületlobok, melyeket pedig ők is többször észleltek vörheny megbetegedéseknél, genyedő folyamatokká változtak volna át.

Betz a ..Journal f. Kinderkrankheiten" 1851-dik évi folyamában4) „Ueber Scharlachkrankheit und den Rheumatismus acutus" czímű munkájában eléggé hosszan fejtegeti a vörheny ezen complicatióját, s czikke szerző téves felfogásának daczára is, sok tekintetben érdekes tapasztalati adatol) Schnitzer u. Wolff. Handb. d. Kinderkrankh. Leipzig. 1843. II. p. 677. — -) Underwood. Handb. d. Kinderkrankh. Leipzig. 1848. p. 383. — 3) Barthez u. Rilliet. Handb. d. Kinderkrankh. Leipzig. 1856. III. p. 244. — 4) Journal fúr Kinderkrankheiten. Bd. XVI. p. 3'J1—392.