Bókai János dr.: A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirkmirigylobról gyermekeknél - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára (Budapest, 1876)
Tünetek és lefolyás
3G TÜNETEK ÉS LEFOLYÁS. lámzás ily módon a legtöbb esetben jobban észlelhető, a mi el-nem-genyedő nyirkmirigylobnál nem fog megtörténni. Megjegyzendő még, hogy azon esetben, ha külső megtapintás alkalmával erősebb nyomást gyakorolunk, és a tályog a torokban nagyobb területet foglal el, nemcsak jelentékeny légzési veszélyek, hanem fuladozási tünemények is fölléphetnek. A többi működési tünetek közül fölemlítendők még a következők: Láz kezdetben heveny garatmögötti tályogoknál is csak mérsékelt fokban van jelen, félheveny és idült tályogoknál gyakran teljességgel hiányzik; ha azonban tályogképződés következik be, ez esetben a láztünetek határozottabban föllépnek. A 143. esetben a hőmérsék a végbélben a tályog fölnyitása előtt két nappal 38,2° C., a 144. esetben a fölnyitás napján 39“ C. volt. Hasonló eredményeket szolgáltatott az érlökés-szaporaság is. Néhány súlyos esetben, melynél kékkór (Cyanosis) állott be, a szaporább érlökés kicsiny, puha volt és alig lehetett kitapintani. Felnyitás után a láztünetek az esetek többségében igen gyorsan elenyésztek, azonban előfordultak oly esetek is, melyeknél — ha a genyedés huzamosb ideig tartott és a tályog ismételve megtelt — a láz több napon át fennállott, sőt néha fokozódott is, igy pl. az említett 144. esetben, melynél a fölnyitás utáni napon 39,8 C. fokra emelkedett. Ha a tályog nagyfokú garatlob lefolyása alatt fejlődik, vagy ha a garatban más szövődményes lobok vannak jelen, ez esetben már a bántalom kezdetétől fogva észlelhetünk ily magas hömérséket. Az emésztési- vagy táp- csatorna is rendellenességeket mutat, a mennyiben a nyelés nehezült, és a táplálék fölvétele kisebb-nagyobb mérvben akadályozott. Ez kiválóan a tályogképződés alkalmával mutatkozik, mely időszakban a gyermekek alig képesek az emlőkből egy-két kortyot szopni vagy táplálékot nyelni. Ha a lefolyás hosszabb tartamú, akkor ily körülmények közt a táplálkozás és erőbeli állapot csökken; a kiéhezett gyermekek vérszegényekké válnak, lesoványodnak.
