Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
III. Könyv. A beteg test ápolása - Agy- és szellemkórok
762 Szellem-kórok. kórosok olykor elég eszesek még, hogy okosoknak látszathassanak. Ez az eset fordul elő a lassan fejlődő tébolyoknál, az úgynevezett egyedőrjültségeknél (monomaniáJcban, vagyis a tébolyodottság egyoldalú irányában, milyenek a gyilkos-, öngyilkos-, rombolási-, lopási-, gyüjtési-őrjiiltség), mikor a ferde képzetek a tárgyaknak csak egy bizonyos sorára vonatkoznak, minden egyéb irányban a gondolkozás és cselekvés helyesnek látszik, s a beteget legfölebb csak hajlama a maga rögeszméjéről beszélgetni árulja el. Azután vannak olyan szellemkórosok is, kiknek még elég erejök maradt téves képzeteikkel a figyelő előtt hallgatni (eltitkolt téboly) vagy szavaikat és tetteiket egészen más, nemegyszer nagy-okosan kigondolt indokoknak tulajdonítani. Továbbá szakasos tébolyoknál előfordul nem ritkán egyegy szabad időköz (lucidum intervallum), mikor a betegség heves rohamai után az ész és akarat szabad használata látszólag ismét megjött. Ez azonban mindig csak látszat, s még mindig fogunk a szellemi hábornak noha gyenge nyomaira akadhatni nála (egyes szakított gondolatok-, kedély-, ingerültség-, emberkerülés-, a viszonyok ferde felfogásának stb. alakjában). — Tettetett elmehá- borodás legfölebb avatatlanokat ámíthatna el, s egy időre kétessé tehetné talán a tébolyodottak orvosát is, de hosszú időre nem. A kifejlett s kitört vagyis érett tébolynak ismertető jelei általában ezek: a megháborodott meggondolatlannak és állhatatlannak mutatkozik úgy beszédeiben mint magaviseletében; cselekedetei szűkölködnek alap és összefüggés nélkül, a czélok és indok, melyek által vezéreltetik, esztelenek, saját érdekeit sértők s mások előtt megfoghatatlanok; sokszor egyáltalában nem lehet cselekedeteinek helyes okát megtalálni; sokszor az a mire szándékozik, teljesen elérhetetlen; törekvései által sokszor tesz magának vagy másoknak kárt s a mellett kevés vagy semmi fogalma sincs annak, a mit cselekvék, kártékonyságáról, erkölcstelenségéről vagy kárhozatos voltáról. A szellemkórosnak cselekedetei általában az ő korábbi jól ismert magaviseletével és jellemével, észjárása és nyilatkozatai korábbi gondolkozás módjával, rokon- és ellenszenvei eredeti szokásaival és kedélyével szembetűnő ellentétet képeznek. —
