Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

III. Könyv. A beteg test ápolása - Agy- és szellemkórok

Szellem-kórok.

761

tehát vagy felfogó, vagy feldolgozó, vagy pedig kiható munkásságában (1. 147. 1.) maradandólag vagy sokszor és pedig láz nélkül meg-megtérö rohamok által megzavartatik vagy merőben gátoltatik, a mikor azután logikailag rendezett gondolatjárásra és erkölcsileg meghatározott akarásra s e szerint észszerű cselekvésre képtelenné válik: ezt az állapotot „szellem-kórságnak“, az ilyen beteget „tébolyo- dottnak, megháborodottnak, eszelősnek, félkegyelműnek, eszétől megfosztottnak, megbolondultnak“ nevezik. — Az agy kóros elváltozását, mely a szellem-kórságok valamelyikének alapjául szolgál, a legtöbb esetekben sem a bonczkéssel, sem górcsövileg, sem pedig vegybontá- silag kimutatni még ma nem lehet. De bizonyos az, hogy az agy-állománynak bármi parányi vegyi és természettani elváltozása már is elegendő arra, hogy az agy szellemi tevékenységét megháboríthassa. Hogy egykor megtanulandják ilyen elváltozásokat ki is nyomozni, azt még most csak valószínűnek mondhatjuk. Támadhatnának pedig ilyen elváltozások: közvetlenül az agy megbetegedéséből, vagy az agy véréből és véredényeiből, vagy a test más szerveiből. Némelykor egyes kórállapotokban (kivált az agyéiban) is fordulnak elő a szellem háborodás mulékony rohamai, például eskórban, gyermekágyas betegségekben, hüdésben. —

Mi a szellemi háborodás alakjait illeti, a tudomány eddig sokféleképen osztályozd őket; mi azonban maradjunk meg annál, melyet a 147. lapon felállítottunk, s nevezzük el a különféle szellemkórokat, a szerint a mint az érző-, képzelő-, vagy akaró munkásság kóros fokozásában vagy bénulásában nyilatkoznak: eszelősségnek vagy búskomolyságnak; eszeveszettségnek vagy hülyeségnek; őrjültségnek vagy szenvtelenségnek (nembánomságnak). Egyébiránt a legtöbb esetekben e kórállapotokból több is vegyül egybe.

Valamely szellem-kórnak felismerése egyes esetekben sok nehézséggel jár, és pedig legelőbb is azért, mert a szellem