Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Szövetek és szövetrendszerek
Szövetek és szövetrendszerek. 63 f) Betegségek a test alakját néha szintén feltünöleg változtatják meg. Ez fokép a hátgerincz oszlop, a medencze, az alsó végtagok, általában az ízület (csuklók, hajtások) bajainál, de némely tüdőbajoknál is történik, valamint oly betegségek áltab melyek a test terjdelmét rendellenes módon növesztik vagy apasztják. Szövetek és szövetrendszerek. A sejtek (1. 36 1.) mind magokban, mind pedig átalakulásaik következtében alkalmat szolgáltatnak azon elemi alkatok képződésére, melyek a test különböző állományainak alapul szolgálnak. Ezen elemi alkatok: a rostok, csövek és hártyák, melyek azonban nincsenek rendetlenül és szabálytalanul a testben szétszórva, hanem szigorún megtartott törvények szerint el vannak rendezve, és egészen sajátságos tulajdonságú majd egyszerűbb, majd szövevényesebb állományokká alakulnak, miket szövetek neve alatt ismerünk. E szövetek legnagyobb része kisebb nagyobb számmal az egész testben el van terjedve. A rokon szövetek kapcsolatos leírása rendszernek neveztetik. Az izmok például mind izomszövetből állnak, s valamennyi izom együtt véve izomrendszert ád stb. Ha több és különbféle szövet kisebb terjedelmű, de teljesen bevégzett egész- szé egyesül, mely vagy egyedül vagy párosán van meg s a test valamely meghatározott pontján helyezkedik el, szervnek mondjuk; a test három nagy üregének (a koponya-, mellkas- és has-üregnek) szerveit beleknek mondják. A szövetek legjobb osztályozása ez: a) egyszerű szövetek; ilyenek a szarúszövet, (külbőr, haj, köröm), a rugalmas és a porcz-szövet; b) összekötő-szövetek, ilyenek a sejt-edény és ideig-szövet, és c) összetett szövetek; ilyenek a csont- izom-, bőr és mirigyszövet. — Valamennyi
