Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Szövetek és szövetrendszerek

64

Sejtszövet. Sejteny.

megneveztük szövetben az anyagcsere (1. 40 1.) rendetlenségbe eshetik (azaz megbetegedhetnek), s ez leghamarább s legtöbbször oly szövetekben történik, melyekben sok a véredény, miután az anyagcsere leginkább általok s a ben- nök csergedezö vér által eszközöltetik.

Sejtszövet. Sejteny. (Sejtanyag).

A sejtszövet másképen kötszövet majd mint igen tömör, majd mint igen igen laza, fehéres szürke állomány fordul elő; sokszoros hivatásánál fogva az egész testben el van terjedve s annak majd minden részeiben található. Legtöbb része van ugyanis valamennyi bőrnek, ínnak és szálag- nak szerkezetében; mint engedékeny, a hézagok betöltésére alkalmatos s helyváltoztatásoknak kedvező képződmény az egyes szövetek, rendszerek és szervek kisebb nagyobb részeinek összeköttetésére szolgál; s végre mint az edények és idegek, egyszersmind a zsir és tápnedv puha hordozója is szerepel. — A kötszövet a górcső alatt igen finom, halvány, sima rostszálkák hullámszerűn el-elenyésző kötegei- ből látszik összeszerkesztettnek. Megfőzve enyvet ád. Mivel edény és ideg a kötszövetben nem sok van: magában véve igen kevés betegségnek van benne helye; de üregeiben azon okból, hogy a kötszövet más közelfekvő és szenvedő szervekkel érintkezik, kórságos termékek igen köny- nyen gyűlhetnek s messzire el is terjedhetnek. Mivel a kötszövet a sejtből igen könnyen és gyorsan képződik, gyakran találkozunk vele mint uj képződménynyel sebek forradásaiban, daganatokban (rost-dagokban), megsürüdött és megkeményedett szervekben stb.

A sejtszövet, ha hézagaiban zsir rakodik le, zsir sző vetnek mondatik. E zsir gömbölyű vagy tojásdad sejtek (zsírsejtek) kisebb nagyobb rakáskáiból vagy csomócskáiból áll. E zsírsejtek kövér embereknél vagy sok apró, vagy egyetlen de nagyobb csepp .zsirt foglalnak magokban ; sovány embereknél ellenben össze vannak