Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései
Szerves növényanyagok. 27 hogy a kemnye legkisebb adagát, például a tejben, a hozzácseppentett iblany azonnal elárulja, mig viszont az iblany jelenlétét a kemnye bármi kis része, mihelyt hozzá vegyül,, tüstént kimutatja. A kemnye fbfontossága abban rejlik, hogy igen könnyen átváltozhatik mézgává (dextrinnek híják a vegytanban) és czukorrá, (kemnyeczukornak hiják tulajdonképen). Ilyen czukorerjedés megy végbe, mikor a gabnafélék magvai, valamely gerj hozzájárultával, csíráznak. Ezt diastasisnak vagy átváltozásnak híják. Ilyen átváltozás megy végbe az állati és emberi testben az étel- neműekkel és pedig a száj- és bél-nyál hozzájárultával. A kénsav szintén képes czukorrá változtatni a kemnyét. A növény a kemnyét a felszívott szénsavból képezi, s alkalmasint a kemnyéből készülnek azután a többi legenytelen növényanyagok, milyenek: a sejteny, a mézga, a czukor, a kocsonya, az olaj. A növény magvakban a kemnye azt a szolgálatot teszi, melyet tojásban a széke vagy is sárgája, s a mag közepén foglal helyet. A kemnyében leginkább bővelkedő növényrészek ezek: a gabnafélék kivált a búza magva, a hüvelyesek magvai, a burgonya, a sagopálma veleje, a nyílgyökér (angolul Arow-root) a manihot-gyökér (másképen Kaszava, Tapioka), az örvénygyökér (Alant-kem- nye, Inulin), s némely mohok (lichenin), különösen az islandi moh. Mézga, növény nyálka (vegytani neve, Bassora városától s az ottan honos Bassora-mézgától, bassorin) és növény-kocsonya (pectin) alatt oly három növény nedvet értünk, melyek alkatrészeikre nézve teljesen a kem- nyéhez hasonlók, s melyeket úgy mint a kemnyét sok növény-eledelben veszünk magunkhoz. A mézga leginkább mint arabiai gummi (acacin) s mint cseresznye-mézga (ce- rasin) fordul elő. A növénynyálka leginkább találtatik: a lenmagban, a kosbor- és ziliz-gyökérben (salep- és fehér mályva-gyökér), a carragahen-(islandi gyöngymoh-) gyökérben,
