Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései
28 Szerves alkatok. a traganth-gummiban és a birsalma magvaiban. Növénykocsonya van majd minden gyökérben és gyümölcsben, különösen az almában és körtében. A czukor a növény országban felettébb nagy mértékben el van terjedve, mert a legtöbb gyümölcsben, sok gyökérben és növény-szárban czukrot találunk, csakhogy különbfélét, milyenek a nádczukor, a szó'llő- vagy morzsa- czukor, a tej-, manna-, nyálka- és gomba-czukor. A czu- kornak mindezen változatai abban egyeznek meg, hogy ízök édes, hogy mint a kemnye, csak szeneny, könneny és éienybó'l állnak, s hogy könnyen olvadnak. Némelyek, például a szőllő-, nád-, manna-, nyálka és gomba-czukor, ha erjedésben levő gerj vegyittetik közéjök, úgynevezett boros erjedésnek indulnak és alkohol áll elő. Az emberi testben a megevett valamint a kemnyéből lett czukornak egy része zsirrá válik, mig a többi szénsavvá és vízzé ég, s meleget fejleszteni segít. — A nádczukor főkép a czu- kornádban, az iharfában, s némely gyökérben (czukorrépa, sárgarépa) tál ál tátik. Ennek előbb szollő- vagy nyálka- czukorrá kell válnia, hogy boros erjedésre képes legyen. — A szőllö- vagy morzsa-czukor sok gyümölcsnek képezi alkatrészét, különösen a szőllönek és almának; könnyen boros erjedésnek indul, s kemnyéből is elő lehet állítani (kénsav, diastasis, nyálka által). Az ember néha oly betegségbe esik, mely rendkívüli szomjúság, tetemes vizellet, és a vizelteiben található morzsaczukor által jelentkezik. Neve diabetes, vagy czukorvizeletfolyás, s még eddig gyógyíthatatlan. A boros vagy szeszes erjedés, melynek eredménye az alkohol, nem indulhat meg csak kellő melegnél (-(- lő—25° R.) a szabad levegő hozzájárulásával s olyan folyadékban, melyben erjedésre képes czukor és annak megfelelő gerj létezik. Az erjedés kezdetét elárulja a folyadék megzavarodása, parányi szénsav-hólyag- csák vagy buborékok támadnak, s a folyadék meg kezd melegedni,
